EUrologus #mifolyikbrusszelben

EUrologus Kuglics Sarolta (EUrologus) 2024. október. 03. 15:41

A megélhetés és az emelkedő árak miatt aggódnak a leginkább a magyarok

Az Európai Parlament kiadta az EU választások utáni felmérését: egyre kevesebb magyar érzi úgy, hogy számít a hangja az EU-ban.

Az Európai Parlament az idei uniós választások nyomán a tagállamok választópolgárainak szavazási szokásait, fő prioritásait és a demográfiai adatait mérte fel.

A kutatás szerint az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) aggasztják leginkább az európai lakosságot. A magyarok valamivel az EU-s átlag felett találhatók a mércén, a válaszadók 53%-a tartja a megélhetés és emelkedő árak kérdéskörét a legfontosabbnak, és 46% a gazdasági helyzetet.

A felmérésről
Az EU: választások utáni felmérés 2024 című kutatást a Verian (korábban Kantar Public) kutatóintézet végezte több mint 26 ezer szavazópolgár megkérdezésével személyes vagy online interjúkban. A parlamenti választások után, június 13. és július 8. között zajlottak az interjúk mind a 27 tagállam bevonásával. Az európai választásokkal kapcsolatos valamennyi kérdés eredményeit a tényleges nemzeti részvételi aránynak megfelelően súlyozták.

Az európai szavazók 34%-a szerint a nemzetközi helyzet volt az a téma, amely szavazásra ösztönözte őket, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét, amely 32%-ukat motiválta. A megkérdezett magyarok 36%-a a nemzetközi helyzetet, 35%-a az egészségügyi és társadalmi jólét kérdéskörét, 32%-a a jogállamiság helyzetét gondolta a szavazáson való részvétel legfontosabb motiváló erejének.

Az Európai Parlamentről alkotott általános megítélés a szavazók körében a felmérés szerint idén érte el a legmagasabb pontját 2011 óta, ugyanis a felmérésben részt vevők 42% teljesen pozitív véleménnyel van az EP-ről, és 39% semleges vele kapcsolatban. Teljesen negatívan csupán 18% vélekedik az EP-ről. Magyarország a többi tagállamhoz képest középmezőnyben van ebben a kérdéskörben, 44% vélekedett teljesen pozitívan, 41% neutrálisan és 14% teljesen negatívan a Parlamentről. Érdekes eredmény, hogy arra a kérdésre, hogy mik a fő kedvező okai az európai uniós tagságnak, Horvátországgal, Bulgáriával, Szlovákiával, Lengyelországgal, Romániával és Csehországgal karöltve Magyarország az EU-ban betölthető új munkalehetőségeket jelölte meg elsőként.

A 2024-es európai parlamenti választásokon az elmúlt 30 évben nem volt ilyen magas a részvételi arány 50,74%-kal, amelyet alátámaszt az a tendencia is, hogy a szavazópolgárok 56%-a érzi úgy, hogy számít a szava az uniós politikában. Ehhez képest a magyarok 44%-a gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.

Az európai uniós választásokon való részvétel egyre fontosabbá válik a tagállamokban, a válaszadók 46%-a jelezte, hogy mindig részt vesznek a választásokon, 42%-uk pedig egyenesen állampolgári kötelességének érzi a szavazáson való részvételt. A magyar válaszadók 38 százaléka mondta, hogy mindig szavaz, 29 százalék szerint ez állampolgári kötelessége, és 25 százalék az általa választott pártot vagy jelöltek kívánta támogatni.

zöldhasú
Vállalkozás Gyükeri Mercédesz, Rácz Gergő 2024. december. 29. 17:30

Ahol a rizs az isten és perui a spárga: a Nobuban jártunk

Lehet variálni egy felső polcos étteremlánc menüsorában, vagy az főben járó vétek? Honnét tudja egy ázsiai kulináriát szolgáló étterem beszerezni az alapanyagait Budapesten, és hogy lesz a megoldás végül Spanyolország? Ezekről és sok másról faggattuk a Nobu Budapest séfjét, Schreiner Gábort, közben azt is megkérdeztük, hogy a halak filézése közben milyen gyakran vágja meg a kezét.