Újabb levelet küldött az Európai Bizottság a Nemzeti Kártya ügyében a magyar kormánynak, mivel az előző levélre adott válaszok nem adtak megnyugtató magyarázatot. Sőt, Brüsszel számára egyre érthetetlenebb, hogy miért kell Magyarországnak ilyen módon segítenie az oroszokat és a fehéroroszokat.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt a témával kapcsolatban leszögezte, hogy
Oroszország veszélyezteti a békét, a demokráciát és az Európai Uniót.
Kiegészítette ezt azzal, hogy a biztonságnak minden területen meg kell jelennie, éppen ezért szüntette meg az EU az inváziót követően Oroszországgal és Belorusszal szemben a vízumkönnyítési lehetőséget, ennek köszönhető, hogy 90 százalékkal csökkent az orosz és belorusz beutazók száma.
Johansson hangsúlyozta, hogy az oroszok “veszélyeztetik az uniót”, a tagállamok orosz fenyegetésben élnek, amire bizonyíték, hogy rendszeresen fognak el kémeket, szabotőröket. Számos tagállamból jeleztek ilyen incidenseket, amikor oroszok létesítményeket támadnak meg, vagy pedig kémkednek – jelezte Johansson.
A biztos egy levelet már elküldött Budapestre, az arra kapott válasz azonban csak újabb kérdéseket vetett fel szerinte. Ylva Johansson továbbra sem érti, hogy a Nemzeti Kártya rendszerével kapcsolatban miért gondolja a kormány, hogy ez szükséges és helyénvaló a jelenlegi politikai helyzetben. Ezen túlmenően arról sem győzte meg a válasz a svéd biztost, hogy az ettől az intézkedéstől várható előnyök arányban vannak-e a kockázatokkal.
Ezért újabb levelet küldött biztos Budapestre, amelyre szeptember végéig várja a választ.
A képviselők közül Jeroen Lenaerts, az Európai Néppárt szónoka úgy fogalmazott, hogy ez a magyar lépés
ajándék Putyinnak és olyan, mintha beintenének az EU-nak, miközben az egész schengeni térséget veszélybe sodorják.
A vita során tulajdonképpen senki sem vette védelmébe ezen a téren a magyar kormányt, az Orbán-rendszerrel szimpatizálók inkább az illegális bevándorlás veszélyeiről kezdtek el beszélni. Ezek a politikusok – ideértve a Patriótákat és a szélsőjobbos Szuverén Nemzetek Európája csoportot – azt is kifogásolták, hogy miért nem hívták meg a vitára a magyar kormány képviselőjét, akik minden bizonnyal eljöttek volna, mivel Bóka János pár órával korábban ugyanebben az épületben sajtótájékoztatót tartott.
A bizottság elnöke, a spanyol néppárti Javier Zarzajelos ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem jelezte, hogy részt akar venni ezen a találkozón.
Az eszmecsere során a képviselők részéről felmerült, hogy Magyarországot ki kellene zárni a schengeni övezetből.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
