Természetesen kiemelt helyet kapott a migráció, amellyel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy Magyarországon nincsenek illegális migránsok, mert aki így jön az országba, az bűncselekményt követ el, és nem lehet az emberi jogokra hivatkozva egy ilyen cselekményt elfogadtatni. Orbán szerint a migrációt hosszú távon kell szemlélni, és azt kell szem előtt tartani,

hogyan befolyásolja unokáink jövőjét, kultúránkat és életmódunkat.

Szerinte tévedés ezt a témát uniós szintre emelni. Ezzel arra utalt a magyar miniszterelnök, hogy először a tagállamok, majd az Európai Parlament is elfogadta az új menekültügyi és migrációs paktumot, amelynek rendelkezései az ellene szavazó magyar kormányra is kötelezők lesznek. Orbán szerint nemzeti migrációs politikák kellenek, nem pedig európai; ugyanis a nemzeteknek kell eldönteniük, hogy kikkel akarnak együtt élni. Azt a megközelítést is elutasította Orbán Viktor, hogy a migráció válasz lehet a demográfiai problémákra, ezt a megoldást ugyanis nem lehet rákényszeríteni a tagállamokra.

A beszélgetés egy pontján a magyar miniszterelnök megdicsérte az iszlám vallást, amelyet nagyszerű civilizációnak tart, és semmi kifogása sincs ellene, de

a civilizációk keveredése nehézségeket okoz a közösségeink számára.

Orbán aggodalommal tekint a Közel-Keletre, amely ha nyílt államközi konfliktussá, háborúvá alakul Irán és Izrael között, akkor az „az egész térséget elnyeli”. A magyar kormányfő bízik az érintett országok vezetőinek bölcsességében.

A miniszterelnök többször is utalt a júniusi EP-választások fontosságár. Szerinte ez egy olyan lehetőség, amely alkalmat ad az irányváltásra, „ha a dolgok nem működnek”. Nem mulasztott el emlékeztetni a rendezvénnyel kapcsolatos botrányos fejleményekre, mert szerinte a szabadság veszélyben van Brüsszelben, ezért harcolni kell érte. Arról is beszélt, hogy „Európa progresszív liberális óceánjában jelenleg Magyarország a különbözőség szigete, a megfelelő hely, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek, és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan”. 

A konferencia betiltását korábban kedden a belga miniszterelnök is elfogadhatatlannak nevezte, szerdán pedig Alexander de Croo nyilvánosságra hozta azt a bírósági döntést, amely kimondta a betiltó határozat érvénytelenségét.

A belga államtanács nem is fogalmazhatott volna egyértelműbben: „a hatóságoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük az alkotmányos gyülekezési jog védelmében”

– idézte a döntést De Croo.