Annak ellenére, hogy órákig tárgyaltak az EU állam- és kormányfői a lefoglalt orosz vagyonok, illetve azok kamatainak felhasználásáról, a franciák és a németek nem támogatták azt az elképzelést, hogy közös kötvénykibocsátással maximalizálják a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség tervezett felhasználásának hatását Ukrajna megsegítésére – derült ki a találkozót lezáró dokumentumból. Az uniós vezetők még csütörtök este abban állapodtak meg, hogy kidolgoznak egy olyan tervet, amely lehetővé tenné, hogy néhány hónapon belül a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételt Ukrajna megsegítésére fordítsák, aminek Moszkva szerint a bankok számára az eredménye „katasztrofális következményekkel” járó lopás lenne.

Eközben a Kreml szóvivője péntek reggel egy interjúban arról beszélt, hogy Oroszország „hadiállapotba” került Ukrajnával. Ez éles ellentétben áll azzal, hogy Moszkva két éve „különleges katonai műveletnek” nevezi az ukrajnai teljes körű invázióját. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Dimitrij Peszkov szavaira reagálva pénteken Brüsszelben „rendkívül cinikusnak” nevezte a kijelentést, „hiszen Oroszország áll teljes háborúban Ukrajnával immár több mint két éve”.

A Tanács elnöke, Charles Michel úgy fogalmazott a Kreml-szóvivő szavaira reagálva, hogy

Peszkov szavai bizonyítják, mennyire durván cserben hagyta a moszkvai vezetés az oroszokat, miközben átfogó háborút folytatnak Ukrajna ellen.

A konkrétumok szintjén mindenesetre Alekszej Navalnij ellenzéki orosz politikus halála után az EU-s vezetők újabb 33 személyt és két szervezetet tettek fel a szankciós listájukra 13. szankciós körük elfogadásával.

Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint

Navalnij lassú meggyilkolása a Kreml-rezsim által erős figyelmeztetés annak kapcsán, hogy a Kreml teljesen semmibe veszi az emberi életet. A mai szankciók bizonyítják eltökéltségünket abban, hogy Oroszország politikai vezetését és hatóságait felelősségre vonjuk az emberi jogok folyamatos megsértéséért.

A szankciós listára kerülőkre vagyonbefagyasztás vonatkozik, és tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat biztosítani számukra vagy javukra. A felsorolt természetes személyekre ezenfelül az EU-ba való beutazási tilalom is vonatkozik.

Farmerek és agrártüntetések

A februári csúcs után ezúttal is téma volt a gazdatüntetések kérdése, melyek kapcsán mind a Tanács, mind a Bizottság elnöke igyekezett hangsúlyozni: gyorsított ütemben reagáltak a farmerek panaszaira. Von der Leyen úgy fogalmazott a gazdák és munkájuk fontosságának méltatása mellett, hogy rövid, közép- és hosszú távú megoldási javaslatokat is elfogadott a Tanács a helyzetük megkönnyítésére.

Ezek a csúcs következtetései szerint a gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretrendszer meghosszabbítása és egy új mechanizmus felállítása, amely megakadályozza, hogy a jövőben termelési költségeik alatt legyenek kénytelenek a terményeiket értékesíteni az EU-s piacokon a gazdák az áruházláncok kegyeiért folytatott árversenyben.

A Tanács vállalta továbbá az Ukrajnára vonatkozó autonóm kereskedelmi intézkedésekkel (elsősorban mezőgazdasági terményekkel) kapcsolatos kérdések méltányos módon történő kezelését – ennek kapcsán a magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy nem engedjük be az ukrán gabonát.

A héten korábban az Európai Parlament által elfogadott határozattal hagyta jóvá az Ukrajnával folytatott uniós kereskedelmi liberalizáció folyamatának folytatását.

A jóváhagyott megállapodás alapján az EU-ba irányuló ukrán mezőgazdasági exportra vonatkozó behozatali vámok és kvóták ideiglenes felfüggesztését újabb egy évvel, 2025. június 5-ig meghosszabbították.

Von der Leyen a gazdákat érintő könnyítések kapcsán konkrétumként említette, hogy a javasolt könnyítések a 10 hektár alatt gazdálkodókat érintik, akik azonban az EU-s farmerek 65 százalékát teszik ki, miközben csak az összes megművelt terület 10 százalékát érintik. A Bizottság elnöke a tagállamoknak üzenve még hozzátette, most a kormányokon a sor, hogy a farmereket érintő könnyítéseket gyorsan implementálják nemzeti szinten, illetve ne helyezzenek újabb adminisztratív és egyéb terheket a termelők vállára.

Nyugati barátainkkal karöltve

Az idén 30 éves Európai Gazdasági Térség (EGT) évfordulója kapcsán a csúcson részt vett Liechtenstein, Norvégia és Izlanddal közös uniós gazdasági térség fontosságát méltatták – emlékeztetve például arra, mennyire fontos volt, hogy az ukrán háború kirobbanása utáni energiaválságban milyen gyorsan reagáltak a norvégok, amikor több gázt küldtek vezetéken át az EU-ba.

Michel azt is bejelentette a sajtótájékoztatón, hogy áprilisban újabb rendkívüli ülése lesz az uniós állam- és kormányfőknek, amelyet elsősorban a versenyképességi kérdéseknek szentelnek majd, de napirenden lesz megint az ukrán mezőgazdasági termények kérdése is.