Rendkívül hosszas és több fordulatot tartalmazó tárgyalássorozat végén a tagállamok közös álláspontra jutottak a platformmunkások munkakörülményeinek javítására vonatkozó szabályozásról. Az ágazati szakszervezet is komoly eredményként és előrelépésként értékeli a megállapodást. Megfordul a bizonyítási teher: a platformnak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló nem alkalmazott.
Az EUrologus információi szerint utoljára a startup nagyhatalomnak számító Észtország, illetve Görögország egyezett bele az új szabályokba, amelyeknek az a célja, hogy a platformmunkások – mint pl. az ételfutárok, vagy az Uber-sofőrok, akik nem a cég munkatársai papíron, hanem külsős vállalkozók – akik részesüljenek olyan jogokban, mint a munkavállalók, a munkakörülmények javítása és az algoritmusok digitális munkaplatformok általi használatának szabályozása révén. Korábban rajtuk kívül a két legnagyobb tagállam, Németország és Franciaország ellenállása is kellett ahhoz, hogy ez a négy ország blokkolhassa a javaslatot.
Az irányelv átláthatóbbá teszi az algoritmusok alkalmazását a humánerőforrás-gazdálkodásban, biztosítva, hogy az automatizált rendszereket képzett személyzet felügyelje, és hogy a dolgozóknak joguk legyen megtámadni az automatizált döntéseket. Ezenkívül segít a platformoknál dolgozó személyek foglalkoztatási státuszának helyes meghatározásában, lehetővé téve számukra, hogy részesüljenek az őket megillető munkavállalói jogokból – áll a tagállamok közös közleményében, amelyet a foglalkoztatási és szociális miniszterek brüsszeli tanácskozása után adtak ki.
Ez az első olyan uniós jogszabály, amely szabályozza az algoritmikus menedzsmentet a munkahelyen, és uniós minimumszabályokat állapít meg platformmunkások millióinak munkakörülményeinek javítása érdekében EU-szerte
– jelentette ki a soros elnökség nevében Pierre-Yves Dermagne, belga miniszterelnök-helyettes, gazdasági és foglalkoztatási miniszter. EU-szerte mintegy 28 millió embert érint az új szabályozás.
A fő kompromisszumos elemek egy jogi vélelem körül forognak, amely segít meghatározni a digitális platformokon dolgozó személyek megfelelő foglalkoztatási státuszát. A szabályozás főbb elemei a következők:
- a tagállamok jogrendszerükben a foglalkoztatás jogi vélelmét vezetik be, amely akkor lép életbe, ha ellenőrzésre és irányításra utaló tényeket találnak,
- ezeket a tényeket a nemzeti jog és a kollektív szerződések szerint határozzák meg, az uniós ítélkezési gyakorlat figyelembevételével,
- a digitális platformokon dolgozó személyek, képviselőik vagy nemzeti hatóságok hivatkozhatnak erre a jogi vélelemre, és azt állíthatják, hogy tévesen minősítették őket,
- a digitális platformnak kell bizonyítania, hogy nincs munkaviszony.
Az irányelv ezenkívül megtiltja az automatizált megfigyelő vagy döntéshozó rendszerek használatát a platformmunkát végző személyek bizonyos típusú személyes adatainak, például biometrikus adatoknak vagy érzelmi vagy pszichológiai állapotának feldolgozására.
A megállapodást még jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek, ezt követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit beépítsék nemzeti jogszabályaikba.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) az EUrologushoz is eljuttatott nyilatkozatában rendkívül elégedetten fogadta a döntés.
A digitális platformokon dolgozók millióinak végre juthat minimálbérhez, táppénzhez és egyéb foglalkoztatási védelemhez, miután az EU tagállamai ma elfogadták a platformmunkáról szóló irányelvet. A szakszervezetek sikeresen beépítették a munkavállalás vélelmét a bizonyítási teher megfordításával. Ahelyett, hogy az egyes munkavállalók hosszadalmas bírósági eljárásokon mennének keresztül annak bizonyítására, hogy munkavállalók, most a platformvállalatoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem alkalmazottak
– áll a közleményben. Ludovic Voet, az ETUC szövetségi titkára először egyetlen szóval kommentálta a megállapodást: “Nyertünk.”
Végre előterjesztik a megoldásokat a színlelt önfoglalkoztatás botrányának orvoslására. A mai döntés azt jelenti, hogy a digitális platformokon dolgozó emberek millióit többé nem fosztják meg a minimálbértől, táppénztől, szabadságmegváltástól és társadalombiztosítástól
– tette hozzá Ludovic Voet. Az európai pártok is elégedettek.
Ez a megállapodás nagyon fontos lépés egy erős szociális Európa felépítésében. Sikerül javítani a legbizonytalanabb munkavállalók munkakörülményein annak ellenére, hogy az Uber és más platformok lobbizására milliókat költöttek
– jelentette ki Kim van Sparrentak, a Zöldek/EFA európai parlamenti képviselője és az ügy árnyékelőadója. A szociáldemokraták nem mulasztották el megüzenni a francia liberálisoknak, hogy legyőzték őket.
Győztünk a platformmunkások és a tisztességes munkaadók érdekében a kizsákmányoló platformóriások agresszív lobbitevékenységével szemben, amelyet Emmanuel Macron francia elnök és liberálisai mindvégig támogattak
– fogalmazott Elisabetta Gualmini, az S&D alelnöke és az Európai Parlament platformmunkára vonatkozó új uniós jogszabályának előadója.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.