Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is el volt zárva eddig az őket megillető uniós pénzektől. Hozzánk hasonlóan ez vonatkozott a hétéves költségvetésre, és a koronavírus utáni helyreállítási alapra is. Csak míg Magyarország esetében körülbelül 30 milliárd euróról, Lengyelország kapcsán 137 milliárd euróról beszélünk. A magyar igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása érdekében tett lépéseket elismerve az Európai Bizottság tavaly decemberben úgy döntött, hogy a hétéves költségvetésből 10 milliárd eurót felszabadít Magyarország számára, amely utófinanszírozás keretében, 2027-ig terjedően használható fel, az előre rögzített programok teljesítése érdekében.

Lengyelországban tavaly ősszel a kormányzó Jog és Igazságosság ugyan a legtöbb szavazatot kapta a parlamenti választásokon, ez azonban kevés volt a kormányalakításhoz, így a Donald Tusk vezette ellenzéki koalíció vette át az ország irányítását. Tusk egyik legfontosabb választási ígérete az uniós pénzekhez való hozzájutás volt. Ennek érdekében a lengyel kormány számos intézkedést tett, ezeknek az eredménye a nekik járó források teljes körű felszabadítása.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a testület két jogi aktust fogadott el Lengyelország kapcsán. Ezek a lengyel parlament által elfogadott jogállamisági reformokhoz, valamint azokhoz az újabb és azonnali lépésekhez kapcsolódnak, amelyeket az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében szükséges mérföldkövek teljesítése érdekében tettek.

A helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) keretében a Bizottság befejezte Lengyelország első kifizetési kérelmének előzetes értékelését. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Lengyelország kielégítően teljesítette a két „szuper mérföldkövet”, amelyek célja a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése a bírák fegyelmi rendszerének reformja révén. Megnyugtatóan teljesített egy másik szuper mérföldkövet is, amely arra kötelezte Lengyelországot, hogy használja az Arachne informatikai eszközt, amely támogatja a tagállamok auditálási és ellenőrzési rendszereit, és így biztosítja a szükséges biztosítékokat a csalás ellen.

Ezt a döntést még formálisan a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, ezt követően válik lehetővé az első kifizetési kérelem, 6,3 milliárd euró folyósítása. Az összkeret 59,8 milliárd eurónyi.

A másik döntésében az Európai Bizottság megállapította, hogy Lengyelország teljesíti az EU Alapjogi Chartájához kapcsolódó horizontális engedélyezési feltételeket, amely lehetővé teszi Lengyelország számára, hogy akár 76,5 milliárd euróhoz férhessen hozzá a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozóan. Ezt már nem kell a tagállamoknak jóváhagyniuk, az Európai Bizottság saját hatáskörben dönthetett.

A brüsszeli testület arra is emlékeztet, hogy Lengyelország jelezte csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ennek alapján a Lengyelország által a Bizottsághoz intézett kérelmet követően

az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik a 2021. június 1-je után Lengyelországban elkövetett, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálása és üldözése.

Lengyelország a bizottsági határozat hatálybalépésének napjától az Európai Ügyészség részévé válik. Az EPPO húsz nappal azután kezdheti meg működését és nyomozását Lengyelországban, hogy a Tanács kinevezett egy lengyelországi európai ügyészt.

Végül arra is emlékeztet az Európai Bizottság, hogy a Lengyelországgal szemben folytatott, az alapszerződések 7-es cikkelye szerinti eljárást ugyan ezek a döntések formálisan nem érintik, de mindezek kiegészítik egymást, és

jól mutatja Lengyelország szélesebb körű elkötelezettségét a fennálló jogállamiság kérdéseinek kezelése.

Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben Lengyelországgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást megszüntethetik a tagállamok.