A médiára gyakorolt mindenfajta nyomásgyakorlás kifejezett tilalma, a médiumok tulajdonosi struktúrájának átláthatósága és az újságírókkal szemben a kémprogramok alkalmazásának betiltása – ezek azok a főbb pontok, amelyeket tartalmaz az európai médiaszabadság-törvény jelenlegi tervezete.
Az új jogszabályról elfogadta az álláspontját az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bizottsága, ez azt jelenti, hogy erre a döntésre még formálisan rá kell bólintania az EP plenáris ülésének és amikor ez megtörténik – várhatóan októberben –, akkor indulhatnak az egyeztetések a tagállamokkal. A szakbizottsági döntésben – amely a parlament tárgyalási mandátuma lesz - többek között az szerepel, hogy az új szabályok
kötelezzék a tagállamokat a pluralitás biztosítására és a média függetlenségének védelmére a kormányzati, politikai, gazdasági és kormányzati szervektől vagy magánérdekektől.
Az elfogadott szövegben a parlamenti bizottság megtiltja a médiára gyakorolt beavatkozás és nyomásgyakorlás minden formáját, beleértve azt, hogy az újságírókat arra lehessen kényszeríteni, hogy felfedjék a forrásaikat, illetve nem szabad ellenük kémprogramokat alkalmazni, és tiltott lesz az eszközeiken található titkosított tartalmakhoz való hozzáférés.
A képviselők megjegyezték, hogy a kémprogramok használata csak eseti alapon és akkor indokolható, ha azt egy független igazságügyi hatóság elrendeli súlyos bűncselekmények – például terrorizmus vagy embercsempészet – kivizsgálására.
Azt is javasolják, hogy bármely tagállami hatóság egyetlen médiaszolgáltatónak se juttathasson több hirdetési vagy egyéb támogatást, mint a médiaszolgáltatókra költött teljes költségvetésének 15 százaléka.
A jogszabály arra kívánja kötelezni a sajtóorgánumokat, hogy tegyenek közzé információkat arról, ki a tulajdonosuk, és azt is nyilvánosságra kell hozni, hogy mekkora állami támogatást kapnak, beleértve, amikor nem uniós országokból kapnak közpénzt.
A tagállamoknak többéves költségvetésből kellene finanszírozniuk a közszolgálati médiát, hogy megakadályozzák a politikai beavatkozást és biztosítsák a költségvetés kiszámíthatóságát – mondják a képviselők. Akik azt is szeretnék elérni, hogy az Európai Médiaszolgáltatások Tanácsa – a törvénnyel létrehozandó új uniós testület – jogilag és funkcionálisan független legyen az Európai Bizottságtól, és képes legyen önállóan fellépni, ne csak a Bizottság kérésére. Végül szeretnének egy független „szakértői csoportot”, amely a médiaszektor és a civil társadalom véleményét képviseli.
Az új törvény végleges formáját a tervek szerint még ebben az évben elnyeri. A tagállamok már elfogadták saját tárgyalási mandátumukat, amely részben eltér a parlamenti állásponttól, ezekről a vitás kérdésekről kell kompromisszumot kötni, ugyanakkor a jogszabály lényeges pontjaiban már nem várható változás. A tagállami közös álláspontot a magyar és a lengyel kormány korábban nem támogatta, ez azonban nem akadályozza meg a jogalkotási folyamatot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.