Az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagállami kormányok által benyújtott nemzeti reformterveket, valamint a stabilitási és konvergenciaprogramokat, ezek alapján pedig az adott kormányok gazdaságpolitikáját és az általuk vezetett ország kilátásait.

Az Európai Bizottság szerdán elfogadott és nyilvánosságra hozott anyagában iránymutatást adott a tagállamoknak a 2023-as európai szemeszter tavaszi csomagja keretében “egy olyan robusztus és jövőálló gazdaság felépítéséhez, amely mindenki számára versenyképességet és hosszú távú jólétet biztosít a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben”.

Valdis Dombrovskis ügyvezető alelnök szerint ehhez a környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás előmozdítása érdekében közös fellépésekre van szükség.

Nagyon jó formában van az európai gazdaság a kihívások ellenére. Az infláció ugyan aggasztó, de a számok már lefelé mutatnak

– mondta sajtótájékoztatóján Dombrovskis. Hozzátette, hogy a Bizottság idei iránymutatásai nagyon komolyan összefüggenek a helyreállítási és ellenállóképességi eszközzel (RRF), amelyből Magyarország még egyetlen centet sem kapott a korrupcióellenes keret hiányosságai és a jogállamisági problémák miatt.

Az alelnök beszélt arról, hogy a Bizottság eddig több mint 152 milliárd eurót fizetett ki az eszköz keretében a kulcsfontosságú reformok és beruházások sikeres végrehajtása érdekében. Fontos szerepel van egy pótlólagos, 20 milliárd eurós forrásnak, a REPowerEU-nak, amely a helyreállítási alap részeként további finanszírozást biztosít, segít kezelni az EU energiabiztonsággal kapcsolatos kihívásait, és felgyorsítja a tiszta energiaellátás és a nulla nettó gazdaság felé való elmozdulást. Ebből Magyarország további 700 millió euróra jogosult – de ez a pénz is zár alatt van egyelőre. Paolo Gentiloni az egyes államokat jellemezve Magyarország esetében komoly aggodalmakat fogalmazott meg.

Magyarországon jelenleg egyensúlyhiány tapasztalható az államháztartásban. A kockázatok lefelé billennek, és a jövőben túlzott mértékű egyensúlyhiány alakulhat ki, ha nem tesznek sürgős szakpolitikai intézkedéseket

– jelentette ki. Hasonló minősítést csak Ciprus kapott, ez a korábbi értékeléshez képest Magyarország esetében negatívan változott. Szintén a magyar gazdaságpolitikát minősíti, hogy a 3 százalékos éves költségvetési hiányra vonatkozó szabályt nem teljesíti Magyarország. Igaz, ezzel nincs egyedül: 15 további tagállam hasonló helyzetben van.

Ami az országspecifikus ajánlásokat illeti, Magyarország esetében négy pontban összegezték a hiányosságokat és a szükséges lépéseket. Ezek a következők:

1. Az érvényben lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig meg kell szüntetnie Magyarországnak az államháztartási hiány csökkentése érdekében. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, gondoskodni kell arról, hogy ezek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét célozzák, költségvetési szempontból megfizethetőek legyenek, és megőrizzék az energiamegtakarítási ösztönzőket.
   Azt is ajánlja a testület, hogy “a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 4,4%-ra korlátozza” a kormány. Biztosítani kell a helyreállítási források hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében. 
   Szintén fontos a hatósági ár- és kamatplafonok fokozatos megszüntetése és célzott támogatási intézkedések a lakásszektorban az alacsony jövedelmű háztartások számára.
2. Sürgősen teljesíteni kell a bírói függetlenség erősítésével és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatosam megkövetelt mérföldköveket és célokat annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Unió helyreállítási és rugalmassági tervének gyors és folyamatos végrehajtása.
3. Előírták a szociális segélyrendszer megfelelőségének javítását, ideértve a munkanélküli ellátásokat is. Az, hogy Magyarországon mindössze három hónapig jár álláskeresési járadék, régóta szúrja a Bizottság szemét, évről évre bekerül az országajánlások közé is, hogy ezen a helyzeten változtatnia kellene a kormánynak. Szintén javítani kell a hatékony aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez való hozzáférést, különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségének javítására, és hatékony szociális párbeszédet kell biztosítani. Kiemelik, hogy el kell kerülni az az egyes vállalatok számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosító, személyre szabott jogszabályok, valamint a sürgősségi intézkedések alkalmazását, összhangban az egységes piac és a jogállamiság elveivel.
4. Végül a Bizottság azt is ajánlja a magyar kormánynak, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia, a geotermikus és a fenntartható biometán elterjedésének felgyorsításával. Ennek érdekében egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, rendszeresen végezzen környezeti hatásvizsgálatokat és támogató és kiszámítható szabályozási környezetet alakítson ki. Leszögezik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére is szükség van. Valamint célként fogalmazzák meg a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálását az Oroszországtól való függőség jelentős csökkentése érdekében, többek között a többi tagállammal való együttműködés megerősítése révén, szükség esetén az infrastruktúra terén is.
   Javítani kell az energiahatékonyságot, különösen az épületekben, és további erőfeszítéseket kell tenni a teljes gázfogyasztás csökkentésére.

Az ajánlások nem kötelezőek, de például a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásban az Európai Bizottságnak megvolt a lehetősége arra, hogy kötelezőként tekintsen a korábbi évek ajánlásaira. Ezzel a lehetőséggel élt is a testület. A mostani ajánlások kapcsán Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő az EUrologusnak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy “súlyos károkozás és a Magyarországnak járó uniós támogatásokkal való hazardírozás a Fidesz-kormány részéről, hogy a jogállamiság helyreállítása érdekében tett vállalásait konkrétan nem teljesíti, felvizezi vagy épp direkt annak ellenében cselekszik”.

Ujhelyi utalt arra, hogy a magyar kormány vállalta a döntéshozatali folyamat minőségének és átláthatóságának javítását, “ehhez képest a beígért szociális párbeszédből, az érdekelt felek bevonásából és a rapid törvénykezés elhagyásából semmi nem lett". A képviselő emlékeztetett rá, hogy a tavalyi országspecifikus ajánlásokban előírták többek között az iskolarendszer hatékonyságának növelését, a tanárhiány elleni fellépést, a pedagógusok bérének rendezését is.

A Fidesz semmit nem valósított meg, sőt, a fizetésemelés kapcsán hazug mód Brüsszelre mutogatnak, egyszerű pitiáner bosszúból pedig a státusztörvénnyel épp most próbálják az utolsó szabadságjogokat is elvenni a tanároktól

– jelentette ki a politikus.

Az országspecifikus ajánlásokat néhány hét múlva tárgyalják a tagállamok, várhatóan el is fogadják majd azokat.