Az Európai Unió Tanácsában döntöttek a belső határellenőrzés nélküli schengeni zónához csatlakozásról. Románia és Bulgária egy állam, Ausztria vétója miatt továbbra sem csatlakozhat az övezethez.
A schengeni övezet, vagyis az EU belső, határellenőrzés-mentes zónájának bővítése prioritásként szerepelt az EU terveiben, ám az Európai Unió Tanácsának csütörtöki szavazása után nem lehet felhőtlen a tagállamok öröme. Míg Horvátország 2023 januárjától csatlakozhat a különleges határövezethez, Románia és Bulgária csatlakozását nem hagyták jóvá. Schengen bővítéséhez ugyanis minden jelenlegi tag beleegyezése szükséges, és egy tagállam, Ausztria, megvétózta a bővítést.
A tisztánlátás kedvéért: a schengeni övezet és az EU két külön halmazt alkot. Egy ország lehet tagja a schengeni határövezetnek, de nem tagja az EU-nak, ilyen országok például Norvégia vagy Svájc. Ugyanígy lehetséges, hogy egy ország EU-tag, de nem tagja Schengennek, ebbe a kategóriába tartozik Románia, Bulgária és eddig Horvátország is ilyen állam volt. Románia és Bulgária egyébként egy ideje már próbál csatlakozni az övezethez, de ezek a próbálkozások eddig sikertelennek bizonyultak.
Most azonban már úgy tűnt, hogy Románia és Bulgária, illetve az EU-hoz nemrég, 2013-ban csatlakozott Horvátország az eddigieknél jobb eséllyel indul a Schengen-csatlakozásért. Ezért is értékelhető kudarcként, hogy a három jelöltből kettő végül nem léphet be az övezetbe. Ylva Johansson európai biztos szerint Románia és Bulgária
“Megérdemelte volt, hogy a Schengeni-övezet tagja legyen, és szinte minden tagállam erős támogatását élvezte”.
Hasonló véleményen volt Vít Rakušan, cseh belügyminiszter is, aki kifejezte, reménykedik, hogy az unió következő, svéd soros elnökségének sikerül majd elérnie a két ország schengeni csatlakozását, hiszen
“Románia és Bulgária készen állnak arra, hogy Schengen-tagok legyenek”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.