A Magyarországgal szemben zajló jogállamisági eljárás – amely az uniós források megvédésére szolgál – idén áprilisban indult. Az Európai Bizottság kezdettől fogva pontos elvárásokat fogalmazott meg, amelyek egészen július 20-ig nem vett túl komolyan az Orbán-kabinet, és igyekeztek politikai síkon tartani a témát. Júliusban azonban Johannes Hahn költségvetési biztos konkrét összeget jelölt meg, amelytől eleshet Magyarország – ez erről szóló levél bő egy hete szivárgott ki. Innentől kezdve gyökeresen megváltozott a tárgyalások légköre, a kormány – több brüsszeli forrásunk egybehangzó állítása szerint – rendkívüli együttműködővé vált. Ennek eredményei voltak azok a vállalások, amelyeket augusztus 22-i levelében foglalt össze a kormány.

Ez azonban még kevés volt.

Magyarország az augusztusi ígéreteket további kötelezettségvállalásokkal egészítette ki – szeptember 13-án. Vagyis öt nappal azt megelőzően, hogy az Európai Bizottság ismertette javaslatát, amely ugyan 3000 milliárd forintnyi forrás felfüggesztéséről szól, de a kormánynak lehetősége van “megúszni” a dolgot, ha vállalásait november 19-ig teljesíti.

A szeptember 13-i levél nem csak a bizottsági döntés miatt jött az utolsó pillanatban. Hanem azért is, mert másnap, szeptember 14-én mondta el az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen éves beszédét már abban a tudatban, hogy sikerült a magyar kormánnyal megegyezni. Ezért is javasolhatott az Európai Bizottság elnöke uniós szintű fellépést a korrupcióval szemben, joggal bízva abban, hogy valamennyi uniós tagállam támogatni fogja, ha már a magyar kormány is éppen ennek szellemében hozza meg a döntéseit.

A szeptember 13-án bejelentett kiegészítések végső egyeztetését minden bizonnyal személyesen Varga Judit igazságügyi miniszter végezte el, aki szeptember 7-8-án Brüsszelbe utazott, és több uniós biztossal tárgyalt. Többek között a már említett Johannes Hahnnal, illetve a jogállamisági témák két felelőséget, Verá Jourová értékekért és átláthatóságért, valamint Didier Reynders igazságügyekért felelős biztossal.

A brüsszeli bizalmatlanságról árulkodik, hogy míg július 20-án a három kohéziós operatív program 70 százalékának felfüggesztése szerepelt a bizottsági levélben, addig ezt a 17 intézkedés vállalása után 65 százalékra sikerült “lealkudni”.

A kormány által tett vállalásokat és az eljárás menetét ebben a cikkünkben részleteztük. A birtokunkba jutott dokumentumból azonban az is kiderül, hogy három határidő már el is telt, ezekre az időpontokra kormányhatározatokat kellett meghozni, és egy munkacsoport kellett felállítani.

A legtöbb ígéret teljesítését – a szükséges intézkedések körülbelül háromnegyedét – szeptember 30-i határidővel vállalta a kormány. Néhány teendő marad októberre és novemberre. A vállalásokat november 19-ig kell teljesíteni, erre a napra van előirányozva az utolsó szükséges intézkedés: ettől a naptól kezdve kell működnie “az uniós források végrehajtásával kapcsolatos jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és kijavításának megerősítése” céljából létrehozott Integritás Hatóságnak.