Az Európai Parlament vitát tartott arról, hogy hol tart a 7-es cikkely szerinti eljárás, amelyet 2017-ben Lengyelország, majd 2018-ban Magyarország ellen indított meg az Európai Bizottság, számos a jogállamiságot érintő probléma miatt. A Fidesz választási győzelmének árnyékában megosztott és kissé parttalan vita alakult ki a jogállamisági eljárást pártoló európai parlamenti képviselők és az ezt ellenző társaik között, ahol egymást vádolták Putyin-barátsággal és a demokrácia semmibe vételével.

A vita alaphangját már az ülés elején felszólaló Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke megadta, amikor elmondta:

nem vagyok abban a helyzetben, hogy bármilyen pozitív fejleményről számolhatnék be.

Valóban nem sok minden volt, amit a képviselők ezen az ülésen megvitathattak, hiszen a 7-es cikkellyel kapcsolatban az eljárás megindítása óta nem történt lényeges előrelépés sem Magyarország, sem pedig Lengyelország esetében. A lengyel kormány ez év február 22-én vett részt az ötödik ezzel kapcsolatos meghallgatásán, amely nem vezetett előrelépéshez. Jourová bejelentette, hogy a magyar kormányt is hamarosan, május 30-án hallgatja meg az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyekért Felelős Tanácsa, ami a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereiből áll. Jourová inkább más, a jogállamiság védelmét célzó intézkedéseket emelt ki, mint a júliusban esedékes jogállamisági jelentést, és a nemrég Magyarország ellen megindított jogállamisági eljárást, ami az EU-s források megvonását vonhatja maga után.

Az eljárást támogató képviselők szerint alapvető jogállami normák megsértése, például Magyarország esetében az egyenlőtlen választások és a kisebbségek és ellenzéki csoportok diszkriminációja jelenti a legnagyobb problémát, míg Lengyelországban az igazságszolgáltatás helyzetét és a bíróságok függetlenségét kritizálták. A holland Jeroen Lenaers szerint nem lehet összemosni a magyar és lengyel eseteket, hiszen

Lengyelország nem Magyarország és Magyarország nem Lengyelország.

Egy azonban közös a képviselő szerint: mindkét ország esetében fogy a türelem a jogállamisági problémákkal kapcsolatban, és ezeket nem lehet az ukrán háborúra és a menekültkérdésre hivatkozva a szőnyeg alá söpörni. Az ülésen Cseh Katalin is felszólalt, aki szerint

az európai intézmények nem jutnak sehová, és három és fél év alatt a 7-es cikkely szerinti eljárás semmilyen eredményt nem hozott.

Hozzétette, közben a magyar jogállamiság, demokrácia és kisebbségek helyzete egyre rosszabb lesz.

Ezzel szemben a nagy számban felszólaló populista jobboldali képviselők, főleg a lengyel Jog és Igazságosság európai pártszövetségesei védelmükbe vették a magyar és lengyel kormányt, akiket szerintük ideológiai alapon büntetnek. A független francia Nicholas Bay szerint - aki a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés politikusa - például

Magyarországot és Lengyelországot azért kritizálják, mert keresztény hozzáállással kezeli a migrációt és az LMBTQ embereket.

A szintén felszólaló fideszes Hidvéghi Balázs szerint az európai politikusok

rosszindulatú ideológiai dzsihádot

folytatnak Magyarország ellen, amely semmibe veszi a választók akaratát. A vitát lezáró beszédében Jourová, az Európai Bizottság alelnöke jóval érzelmesebb hangvételt ütött meg, és elmondta, hogy a jogállamiság helyzete bizalmatlanságot okoz az EU-n belül, ami az együttműködés alapjait rengeti meg. A magyar EU tagságra kitérve Jourová elmondta

azt hiszem Orbán úr is érti, hogy ha ebben az európai házban akarnak maradni, tiszteletben kell tartaniuk a ház szabályait.

Hozzáfűzte: ezen szabályok közé tartozik, hogy egy választás győztese nem visz mindent, és nem lesz az övé a bíróság, a média és a közigazgatás, ezt Orbánnak is tiszteletben kell tartania.