Hiába küldött a magyar miniszterelnök pénzt kérő levelet az Európai Bizottság elnökéhez, az ehhez szükséges konkrét tervet még várják Brüsszelben. Annak hiányában érdemben nem foglalkoznak a magyar igényekkel, amelyekre egyébként az EU más, bár jóval szerényebb forrásokat biztosít.
Több sebből is vérzik Orbán Viktor levele, amelyet Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez írt, és amelyben a helyreállítási alap Magyarországot megillető hitelkeretének megnyitását kérte. Szögezzük le: ezt természetesen kérheti a magyar kormányfő. Csak éppen nem így, arról nem is beszélve, hogy ezzel a tartalommal teljesen értelmetlenné válik a kezdeményezés.
"Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához. Jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek” – ezt írta a miniszterelnök.
A helyreállítási alap a koronavírus utáni gazdasági újjáépülést szolgálja. A felhasználás szempontjait jogszabály rögzíti, értelemszerűen a 2020 végén elfogadott rendeletben nem szerepelnek a háborús körülmények. Az “azonnali rendelkezésre bocsátást” sem ismeri az uniós szabályozás, merthogy először az Európai Bizottságnak kell értékelnie a tartalmat, utána pedig az ajánlásuk alapján a tagállamok döntenek róla. Ez lehet gyors, egy-két hónapos folyamat, de azonnali semmiképpen. Arról nem beszélve, hogy a vissza nem térítendő támogatásra, 2500 milliárd forintra beadott magyar igény pár hét híján egy éve várja, hogy Magyarország teljesítse azt a brüsszeli igényt, hogy legyen átláthatóbb az uniós pénzek felhasználása. A hírek szerint erre van magyar javaslat, egy erre a célra szolgáló ügyészi szervezet felállításával, erre azonban nem tér ki a levél. Másrészt ezt az igényt egyetlen tőmondattal ki lehetne pipálni:
Magyarország haladéktalanul csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Amennyiben a magyar kormány igényt jelent be a mintegy 3300 milliárd forintos helyreállítási kedvezményes hitelkeretre, ahhoz egy tervet kell benyújtani. Az Orbán-levélből fentebb idézett “védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátása” ehhez nem elegendő, arra ugyanis nem utalt a kormányfő, hogy csatoltan küldi az erre vonatkozó részletes terveket. Arról nem is beszélve, hogy a tervek benyújtását széles körű társadalmi konzultációnak kellene megelőznie, ami már egy évvel ezelőtt is elmaradt. Emlékezetes, hogy ha nem is széles, de szűkkörű konzultációt ugyan folytatott a magyar kormány akkor, amikor még eredetileg is a vissza nem térítendő támogatásra és a hitelre is egyaránt irányt jelentett be. Aztán amikor kiderült, hogy ennek vannak olyan részletei, amit Brüsszel egészen biztosan nem támogat, a kormány hirtelen lemondott a hitelről, kicsit átvariálta a megmaradt igényt, és bármiféle egyeztetés nélkül azt küldte el. A jóváhagyás csak nem akart megérkezni, holott a tárgyalások – bármit jelentsen ez – “technikai szinten” zajlottak, miközben a magyar kormány lépten-nyomon azt kommunikálta, hogy a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt tartja vissza Brüsszel a pénzt, amit persze a Bizottság visszautasított. Érdekes módon ez az érvelés a mostani Orbán-levélből teljesen hiányzik.
Ami az egész ügyet még különösebbé teszi az az, hogy az Európai Bizottság éppen ma, szerdán jelentette be, hogyan fogják “védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok” költségeit megtéríteni a tagállamoknak. Ez nem érhette váratlanul a magyar kormányt, esetleg az, hogy az egyes források között nagyságrendi különbség van. Az EU 10,4 milliárd eurót biztosít erre a célra a tagállamoknak – együttesen. Míg a magyar helyreállítási igény mindösszesen 7,2 milliárd euró – de ezt még 349 forintos euróárfolyamot számolták.
A brüsszeli javaslat alapján nem hoznak létre külön alapot az ukrán menekültválság költségeinek térítésére, hanem az Európai Bizottság egyfajta központi pénztárként működve végzi el a kifizetéseket. Ez nyilván a közvetlen kiadásokat jelenti, de az Orbán-levélben éppen olyan tételeket sorolnak fel, amelyek – ahogy a szöveg is fogalmaz – akutak, vagyis nem nagy társadalmi ellátórendszerek átalakításáról van szó a digitalizáció és a zöldítés jegyében. Ami a forrást illeti, elsősorban a Covid-válságra válaszul létrehozott REACT-EU alapra lehet számítani, amelyből 10 milliárd eurót csoportosítanak át. Az EUrologusnak egy magas rangú diplomata azt mondta, hogy ebből a forrásból Magyarország 100 és 300 millió euró közötti összegre számíthat, amit nagyon nehéz összehasonlítani a 7,2 milliárd eurós helyreállítási alappal.
Azonban, hogy a kormányt megnyugtassuk, lesznek olyan tételek, amelyekkel nem kell törődni, mert az EU át fogja vállalni. Ide tartozik például az ukrán gyerekek oktatása, EU-szerte tízezer kórházi ágy költségeinek térítése, amelyeket ukránoknak tartanak fent és kifizeti az unió az ingyenes tömegközlekedést, vagy az európai roaming-rendszer használatát is az ukránok számára.
Az Európai Bizottságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy még elemzik az Orbán-levelet. Azt viszont megtudtuk, hogy
Magyarország eddig nem nyújtott be konkrét hiteltámogatási kérelmet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel összefüggésben.
A rendelet egyébként előírja, hogy a tagállamoknak lehetőségük van 2023. augusztus 31-ig a 2019. évi GNI-jük 6,8 százalékáig terjedő hiteltámogatás iránti kérelmet benyújtani. Ennek a kérelemnek tartalmaznia kell a hiteltámogatás indoklását és különösen indokolni kell a magasabb finanszírozási igényt, valamint a további reformokat és beruházásokat, amelyek mérföldköveiről és célkitűzéseiről meg kell állapodni. Ezt követően végzi az Európai Bizottság a terv új értékelését, majd a tagállamok tanácsának is jóvá kell hagynia az erre vonatkozó határozatát.
Ennek alapján azt viszont kijelenthetjük, ha Magyarország egy új tervvel áll elő, akkor az elmúlt egy éves értékelő tevékenység – amely ugye semmilyen eredményre nem vezetett – is felesleges volt és lehet kezdeni az egészet elölről. Vagyis lehet, hogy az Orbán-levélben megfogalmazottak nemhogy gyorsítanák a folyamatot, hanem inkább visszavetik Magyarországot a kiindulási pontra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
