Rendkívül meggyengültek Magyarország pozíciói az Európai Parlamentben, ami elsősorban a Fidesz partvonalon kívülre szorulásával magyarázható.
Az elmúlt két hétben lezajlott a félidős tisztújítás az Európai Parlamentben. Ennek legfontosabb eseménye volt, hogy elnökké választották az Európai Néppárt 43 éves politikusát, a máltai Roberta Metsolát. Összességében elmondható, hogy az Európai Néppárt befolyása jelentősen megnőtt az uniós politikában.
A parlamenti elnökválasztás sima volt, a nagy pártok még 2019-ben megkötött alkujának köszönhetően. A szociáldemokraták és a liberálisok nem állítottak ellenjelöltet, mivel a ciklus első felében baloldali elnöke volt az EP-nek, a január 11-én elhunyt David Sassoli személyében, a liberálisok pedig reménykedhetnek abban, hogy a tagállamok tanácsa élén meghosszabbítják Charles Michelt.
Az alkunak megfelelően a 14 alelnöki pozícióból 12-t ez a három párt szerzett meg, egyet-egyet engedtek a zöldeknek és a konzervatívoknak.
Magyarország azonban alelnöki poszt nélkül maradt – ilyen nem volt 2009 óta. Az elmúlt két és fél évben két magyar alelnök is volt. Egyikük, a DK-s Dobrev Klára nem akarta megújítani mandátumát, másikuknak, a fideszes Járóka Líviának pedig nem sikerült. Miután a Fidesz kilépett az Európai Néppárt frakciójából, elveszítették a hátországukat, ez eredményezte, hogy a függetlenként induló Járóka a legkevesebb szavazatot kapta a 18 alelnök-jelölt közül, a második fordulóra vissza is lépett.
Ugyancsak kudarcnak tekinthető a magyar szereplés a bizottsági vezető pozíciók tekintetében. Míg az előző két és fél évben öt alelnöki pozíciójuk volt (négy fideszes és egy szocialista), mostanra csak Ujhelyi István (MSZP) első alelnöki tiszte maradt meg a közlekedési bizottságban. Meg kell jegyezni, hogy sosem volt négy fideszes alelnök, mert az állampolgári jogi bizottságban a tagok egyszerűen nem voltak hajlandóak megszavazni negyedik alelnöknek Hidvéghi Balázst – holott a Néppárt őt jelölte.
Csak összehasonlításképpen: a Fidesz két szövetségese, a lengyel Jog és Igazságosság, illetve az Olaszország Testvérei pártok által irányított konzervatív frakció az EP-alelnökség mellett egy bizottsági elnöki és nyolc alelnöki posztot tudhat magáénak.
A fideszes képviselők bizottsági tisztségeit ugyanakkor újraosztották, ennek köszönhetően már valamennyien állandó bizottsági tagsággal rendelkeznek – ez az elmúlt hónapokban nem így volt. Érdekes módon azonban két bizottságban nem kaptak főtagságot, holott mindkét testület különösen fontos a magyar kormány számára. Az egyik a jogállamisági ügyeket taglaló Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügy Bizottság, a másik pedig az uniós források elköltését ellenőrző Költségvetési Ellenőrzési Bizottság.
Végül két érdekesség:
- Deutsch Tamást továbbra sem találják meg a fajsúlyos parlamenti feladatok. Míg az elmúlt hónapokban az állatok szállítás közben jóllétével foglalkozó különbizottság tagja volt, most az állampolgári aláírásgyűjtéseket figyelő petíciós bizottság tagja lett.
- A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke egy férfi lett, a lengyel Robert Biedron, aki egyébként vállaltan meleg politikus. „Úgy gondolom, hogy a pokolban különleges helyük van azoknak a férfiaknak, akik nem segítenek a nőknek az egyenlőségért folytatott harcban” – mondta megválasztása után.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.