December 2-án ismerteti az Európai Bíróság főtanácsnoka jogi szakvéleményét abban a perben, amelyet a magyar és a lengyel kormány indított az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet megsemmisítése iránt. Ez az az uniós jogszabály, amely alapján az uniós pénzek védelme érdekében az közösségi forrásokat meg lehet vonni, ha a jogállamisági elvek megsértésével egy adott tagállamban veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság várhatóan csak a jövő év elején hoz döntést.
A tárgyalás első, hétfői napján a magyar és a lengyel kormány, az uniós intézmények és a beavatkozóként jelentkező tíz tagállamban képviselője ismertette álláspontját. Valamennyi beavatkozó kormány a kereset elutasítását kérte.
A második napon a bíróság tagjai tettek fel kérdéseket a feleknek. Ebben az egész napos kérdez-felelekben meglehetősen sok hasonló pillanat volt. A magyar és a lengyel álláspont egyik sarkalatos eleme ugyanis az, hogy olyan kifejezéseket tartalmaz a rendelet, amelyek tartalma nincs pontosan meghatározva. Ez a kitétel elsősorban a jogállamiság fogalmára vonatkozik.
A kérdéseket megfogalmazó bírák láthatóan mást gondoltak erről, ugyanis többen is jelezték, hogy számos uniós joganyagban – legelsőként is az alapszerződésekben – megtalálható ez a kifejezés, mi több, része az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak is, amelyeknek valamennyi tagjelölt országnak meg kell felelnie a csatlakozás előtt – így Lengyelországnak és Magyarországnak is. És személyesen a bíróság elnöke tette fel azt a költői kérdést, hogy vajon a jogállamisági sérelmét jelenti-e, ha egy tagállam nem hajtja végre a bíróság ítéltetét. Erre ugyanis a legjobb példa Lengyelország, amelyet emiatt napi kötbérfizetésre is köteleztek, a lengyel alkotmánybíróság pedig nem ismerte el az uniós jog elsőbbségét. A magyar kormány is előszeretettel húzza az időt, ha az uniós ítéletek végrehajtásáról van szó.
A jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos kritikák között elhangzott, hogy a rendelet akkor is lehetővé tesz szankciót, ha az EU pénzügyi érdekeinek sérelme csak feltételezhető, márpedig ez a megoldás ismeretlen az uniós jogban. A mechanizmus védelmezői elmondták, hogy ez nem így van és más területeken is létezik már hasonló eljárási szabály. Egyébként pedig minden esetet egyedileg értékelnek, az Európai Bizottságot kötik a szabályok, a rendszer működése pedig a gyakorlatban fog kialakulni.
Akit a részletek még jobban érdeklik, ajánljuk figyelmébe a groningeni egyetem jogászprofesszorának, John Morijnek tárgyalótermi közvetítését a Twitteren.
Live footage of the EUropean rule of law protection engine room, aka the ECJ @EUCourtPress in Luxembourg.
— John Morijn (@JMorijn) October 11, 2021
Follow @RULEOFLAWpl for live reporting about the rule of law conditionality regulation cases brought by Hungary & Poland, this afternoon & tomorrow morning. pic.twitter.com/nIC8ktsZhZ
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
