Az Európai Parlament májusi ülésén már napirenden volt a cseh miniszterelnök összeférhetetlenségi ügye, amelynek kapcsán a júniusi ülésen állásfoglalást fogadnak el. A vitában az EP-képviselők elfogadhatatlannak nevezték az oligarchikus struktúrák kialakítását, amelynek része Andrej Babiš is, aki civilben az ország egyik leggazdagabb embere, szerteágazó üzleti érdekeltséggel. Az Agrofert nevű cégcsoport az, amely jelentős uniós mezőgazdasági forrásokhoz jut és amely egyértelműen Babishoz köthető. Összesen mintegy 230 vállalkozásról van szó. Erre egyébként az elmúlt három évben három jelentésben is felhívta az Európai Bizottság és a tagállamok figyelmét az Európai Parlament.

Ugyanakkor a tagállamok tanácsa és az Európai Bizottság – bár látják a problémát – de nem aggódtak ennyire, mondván, az uniós eszközök alkalmasak arra, hogy megvédjék a közös költségvetést. Ráadásul a Csehországnak tett ezzel kapcsolatos ajánlások nagy részét a kormány elfogadta és változtatásokat vezettek be.

A júniusi parlamenti döntést megelőlegezve, ezen a héten az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága ellenszavazat nélkül elfogadott egy állásfoglalást, amelynek a következők a lényegi elemei:

• megerősítik az érdekellentétet Babiš üzleti szerepköre és politikai tevékenysége között,

• az Agrofertnek vissza kell fizetnie az uniós és a nemzeti támogatásokat,

• Babišt nem szabad bevonni az uniós költségvetéssel kapcsolatos döntésekbe, ameddig fennáll az összeférhetetlenség.

A képviselők szerint elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy amikor az uniós ellenőrök kifogásokat emelnek a támogatások felhasználása kapcsán, akkor a cseh kormány ezeket az összegeket kiveszi az uniós keretrendszerből és áthelyezi a nemzeti költségvetésbe és onnan finanszírozzák tovább.

A képviselőket aggasztja a független cseh médiára gyakorolt politikai nyomás, valamint a főügyész távozása is, aki lemondásának indokaként az igazságügyi miniszter által rá nehezedő nyomást nevezte meg.

Az EP-ben úgy vélik, hogy az Agrofertnek sem az európai, sem a cseh adófizetőket nem szabad megkárosítania, ezért a felvett támogatásokat vissza kell utalnia a cégnek. És amíg az összeférhetetlenség fennáll, addig az EU-nak nem szabad további támogatásokat kifizetni olyan cégeknek, amelyek a miniszterelnök érdekeltségébe tartoznak. Sőt, szerintük Babišnak nincs helye az állam- és kormányfők tanácsában sem, ahol olyan döntésekben vesz részt, amelyek számára anyagi előnyökkel járnak.

Az Európai Parlament elkészített egy tanulmányt, amely tagállamonként tartalmazza az uniós strukturális és mezőgazdasági alapok ötven legnagyobb kedvezményezettjének listáját. Erről Monika Hohlmeier, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke azt mondta, hogy megdöbbentő a transzparencia hiánya, vagyis egyszerűen az EU nem rendelkezik megfelelő nyilvántartással arról, hogy kik a források végső kedvezményezettjei. Ez jól lemérhető a magyar adatokon is, hiszen a legnagyobb magyar kedvezményezettek szinte kivétel nélkül állami intézmények, vagy pedig részben vagy egészben állami tulajdonban lévő vállalkozások, amelyek a pénzek pályáztatását végzik, a források végső állomásáról azonban nincsenek összesített adatok. Az EP szeretné elérni, hogy egy ilyen jogszabályt alkosson az Európai Bizottság – vélhetően erre is fel fogják kérni a testületet, amikor két hét múlva szavaznak Babiš összeférhetetlenségi ügyéről.

Egy hete Brüsszelben járt Szijjártó Péter, aki elmondta, hogy Magyarország szolidaritást vállal a cseh miniszterelnökkel.

Célzott politikai kilövési kísérlet zajlik, Babiš miniszterelnök úr túlságosan hangosan ment szembe a liberális mainstreammel és képviseli a saját nemzete érdekeit

– foglalta össze Szijjártó, hozzátéve, hogy „nem lehet eldönteni, hogy a nevetségességnek melyik oldalán áll ez a támadás”.