Ahogy arra számítani lehetett, a tavaly bevezetett új magyar menekültügyi eljárási szabályok sem felelnek meg az uniós jognak az Európai Bizottság szerint. Ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarországgal szemben, a kormánynak két hónap áll rendelkezésre álláspontjának elfogadtatására, ellenkező esetben az Európai Bírósághoz fordul a testület.
Több uniós bírósági ítélet megállapította, hogy a magyar állam a tranzitzónákban jogellenesen tart fogva menedékkérőket és nem biztosítja azt a jogot – amelyet a nemzetközi jog is garantál –, hogy a határon menedékkérelmet lehessen beadni. A kormány bevezette a biztonságos tranzitország fogalmát, amelyet azonban a nemzetközi és az EU-s jog sem ismer, erre hivatkozással viszont lehetetlenné tették a menedékkérelmek egyedi elbírálását.
A kormány tavaly nyáron bezáratta a tranzitzónákat és kidolgozott egy új eljárást. E szerint a menedékkérelemre vonatkozó igényt valamelyik EU-n kívüli magyar nagykövetségen lehet beadni. Erről a magyarországi hatóságok eldöntik, hogy alkalmas-e arra, hogy ennek alapján menekültügyi eljárást indítsanak. Ha igen, akkor az érintett az eljárás időtartamára egyszeri beutazási engedélyt kap Magyarországra.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ez az eljárás sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, mivel kizárja, hogy magyar területen, többek között a határon tartózkodó személyek nemzetközi védelemért folyamodjanak, ezért a testület kötelezettségszegési eljárást indított, amely megint csak az Európai Bíróság elé kerülhet, ha nem módosít a gyakorlaton a kormány.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
