Az elmúlt hat évben több mint húsz alapítványi és magániskola nyílt, de így is kevés a hely.
Az állami oktatás alulfinanszírozottsága, a pedagógushiány és az elavult tantervek miatt jelentősen megnövekedett a magánintézmények iránti kereslet – derül ki a BDO Corporate Finance tanulmányából.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) adatai szerint 2018 óta több mint húsz új alapítványi és magániskola kezdte meg működését az országban. A 2020-2023 közötti időszakban a magániskolákban tanuló diákok száma 59 ezerről 64 ezerre nőtt, a magyarországi középfokú oktatási intézmények 23 százaléka pedig már alapítványi fenntartású vagy magán volt a 2022-2023-as tanévben.
A BDO tanulmánya szerint bár az elmúlt években a magyarországi magániskolák piaca dinamikus fejlődésen ment keresztül, az intézmények már nem tudnak megfelelni az egyre növekvő keresletnek, ezért hosszabb várólisták alakultak ki. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a magánoktatási intézmények infrastrukturálisan fejlettebbek, felkészültebbek a digitalizáció terén, nem utolsósorban pedig modernebb pedagógiai módszereket alkalmaznak, ezért pedig népszerűbbek.
Ami a számokat illeti, a nemzetközi iskolák esetében az éves tandíjak átlagos értéke 4,3 millió forint, míg a magyar intézményeknél átlagosan 1,5 millió forint. Ilyen tandíjak mellett a magyar iskolákat üzemeltető szervezetek átlagos éves bevétele 767 millió forint, a nemzetközi intézményeké pedig meghaladja az egymilliárd forintot. Összességében a nemzetközi magánintézmények átlagosan magasabb bevételt realizálnak, alacsonyabb diákszám mellett.
A piac részletes vizsgálata során a BDO Corporate Finance csapata 28 oktatási intézményt vizsgált meg a magyarországi magániskolák piacán, amelyek közül tíz magyar, míg 18 pedig nemzetközi.