A fogantatás előtt és a szülés után még két évvel is készítettek MRI-felvételeket a kutatók. Rövid ideig és éveken át tartó változásokat is megörökítettek.
A terhesség alatt mélyreható változások mennek végbe a nők agyában – erről a tudósok már korábban is készítettek pillanatfelvételeket, de azokon nem tudták végigkövetni az átmeneti változásokat, amelyek a szülésig aztán visszaállnak a normális állapotba. Most azonban nemcsak a fogantatás előtti heteket, majd a terhességet, hanem a szülés utáni két évet is lekövették az MRI-felvételeken. A vizsgálat alanya egy egészséges 38 éves nő volt, aki mesterséges megtermékenyítés útján esett teherbe. Az agyáról készült MRI-felvételek mellett rendszeresen vért is vettek tőle, hogy nyomon követhessék a hormonszintváltozásokat.
Az MRI-felvételek arról árulkodtak, hogy hogyan változott az agya hétről hétre. A legszembetűnőbb a szürkeállomány folyamatos csökkenése volt a terhesség során – ez a kutatók szerint valószínűleg az idegrendszer finomhangolását tükrözi –, és a második trimeszter végén mérték az idegi kapcsolódások átmeneti csúcspontját.
A Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmányban leírják, hogy az ösztrogén és a progeszteron szintjének növekedése jelentős élettani változásokat idéz elő a terhesség alatt, amelyek hatással vannak a vérplazmára, az anyagcserére, az oxigénfelvételre és az immunitásra. Ezek a hormonok alakítják át az agyat is.
Bár több változás rövid távú volt, néhány közülük még két évvel a szülés után is kimutatható volt. A vizsgálatot végző kutatók elismerik, hogy a tanulmányuk több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol: mint mondták, még csak most kezdték el a felszínt kapargatni.
A vizsgálatokat már terhes nőkön is tervezik folytatni, azt remélve, hogy megismerhetik a szülés utáni depresszió kockázatát, a preeklampszia és a demencia közötti kapcsolatot, valamint azt is, hogy a terhesség miért csökkentheti a migrént és a szklerózis multiplex tüneteit.
„Annyi mindent nem értünk még a terhesség neurobiológiájáról, és ez nem azért van, mert a nők túl bonyolultak, vagy mert a terhesség valami gordiuszi csomó, hanem abból a tényből adódik, hogy az orvosbiológiai tudományok történelmileg figyelmen kívül hagyták a nők egészségét” – mondta a tanulmány egyik szerzője, Emily Jacobs professzor.