Ferenc pápa hivatalos pápai dekrétummal mártírrá nyilvánította Bódi Mária Magdolnát, akit szovjet katonák öltek meg 1945-ben. A szentatya május 23-i nyilatkozata újabb lépést jelent Bódi Mária Magdolna szentté avatási folyamatában, amely halála után a történelmi körülmények miatt hosszabb ideig megtorpant, majd az erről szóló feljegyzések elvesztek.

Bódi 1921. augusztus 8-án született Szigligeten, munkásosztálybeli szülők gyermekeként. Édesapja menekültként érkezett az országba, papírok nélkül, ezért a szülők nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot, így Bódi Magdolna törvénytelen, házasságon kívül született gyermek volt.

Bódi köveskáli iskolája hittanóráján fedezte fel és szerette meg a katolikus hitet. Miután megkapta elsőáldozását, Bódi „intenzív vallásos életet” kezdett élni, és buzgó tanulással gyarapította hitbeli ismereteit – írja a Catholicvote.

Tizenhét éves korára Bódi úgy érezte, hogy elhívást kapott a vallásos életre, de nem léphetett be egyetlen rendbe sem, mivel szülei nem a katolikus egyházban kötöttek házasságot. Fiatal felnőtt évei alatt Bódi a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnője lett, és tagja volt a Katolikus Dolgozó Lányok Országos Szövetségének. Kollégái között állítólag „nyugodt higgadtságáról, okos, de soha nem sértő válaszairól és kemény munkájáról” volt ismert, aki a munkások Krisztushoz való vezetését is feladatának tekintette.

1941-ben, Krisztus Király ünnepén Bódi visszavonhatatlan szüzességi fogadalmat tett, majd 1942-ben belépett a Mária Kongregációba. „Gyakran kérte Istent, hagyja fiatalon meghalni, hogy halálával közelebb hozhassa a fiatalokat Istenhez.”

1945 márciusában Hitler csapatai és a szovjet Vörös Hadsereg közötti harc elérte Bódi akkori otthonát, a nyugat-magyarországi Litér települést.

Március 23-án Bódi egy csoport nő között volt, akiket két felfegyverzett szovjet katona támadott meg egy bombabunker bejáratánál. Bódit többször meglőtték, de ő így fohászkodott: „Uram, vedd el az életemet!”, majd a katona egy utolsó golyót eresztett a szívébe. Bódi állítólag egy rózsafüzért tartott a kezében halálakor.

Szentté avatását Mindszenty József akkori veszprémi püspök, későbbi bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kezdeményezte 1945-ben. 1990-ben Szendi József püspök perújrafelvételével vette ismét kezdetét. 2016. október 22-én véget ért a szentté avatási eljárás egyházmegyei szakasza, majd 2017. március 10-én a veszprémi egyházmegyei küldöttség vezetőjeként Márfi Gyula érsek a vatikáni Szenttévatási Kongregációban átadta Bódi Mária Magdolna hitvalló és vértanú életéről tett tanúvallomásokat tartalmazó dokumentumot. A Kongregáció határozhat először boldoggá avatásáról (beatificatio), majd később akár a szentté avatásáról (canonisatio) is. A végső döntést a pápa mondja ki.