A múlt hétvégén láthatták először a mozikban az Oppenheimer című filmet a japánok, nyolc hónappal a hivatalos bemutató után. A késést az az aggodalom indokolta, hogyan fogják fogadni az atombomba megszületésének körülményeit bemutató filmet az egyetlen olyan országban, amely közvetlenül megtapasztalta a nukleáris fegyverek borzalmait.

Christopher Nolan Oppenheimere a tavalyi év egyik legsikeresebb filmje volt, ráadásul a Barbie-val párhuzamosan még erősebb hype alakult ki körülötte, amit visszaigazolt a hét Oscar-díja is.

Japánban azonban felkavaró, fájdalmas érzéseket hívott elő. A film középpontjában a J. Robert Oppenheimer és tudóscsapata által szabadjára engedett pusztító technológia áll. Visszatetszést váltott ki a tavalyi „Barbenheimer” marketingkampány is, sokan úgy gondolták, hogy a poénkodás elbagatellizálta az 1945-ös hirosimai és nagaszaki atomtámadást. A Universal Pictures stúdió ezért is döntött úgy, hogy Japánban akkor még nem mutatják be a filmet.

A premier előtt – és a reklámkampány részeként – a Universal kikérte az atombomba-támadást túlélő Maszao Tomonaga véleményét, aki Oppenheimernek a film második részében bemutatott belső küzdelmét emelte ki, és a próbálkozásait arra, hogy visszaszorítsa a kialakuló fegyverkezési versenyt. Hozzátette, hogy a nukleáris fegyverektől mentes világ egyre távolabb kerül. „Itt érződik Nolan rejtett üzenete, amellyel a politikusok felelősségét firtatja” – mondta.

Hirosima volt polgármestere, Hiraoka Takasi pedig arról beszélt, hogy Oppenheimer ellentmondásokkal teli ember volt, akinek a tudományos munkáját fegyverként használta az állam, és akinek a figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyták.

Oppenheimer találmányát 1945. augusztus 6-án vetették be először, amikor az Enola Gay nevű amerikai B–29-es bombázó atombombát dobott Hirosimára. Három nappal később Nagaszakira is ledobtak egy atombombát. A két támadásban legkevesebb 110 ezer ember azonnal életét vesztette, a következő öt évben pedig további százezrek haltak meg mellékhatások, például rákos megbetegedések következtében.

A bombázások végül megadásra kényszerítették Japánt, és ezzel véget ért a második világháború. Hirosima és Nagaszaki pusztulása azonban nemcsak Japán számára rendkívül fájdalmas, hanem azóta is etikai viták tárgya.