Élet+Stílus MTI / hvg.hu 2024. február. 13. 14:27

A kalinyingrádi kormányzó megfejtette: Immanuel Kant a felelős a háborúért

Anton Alihanov egy politológiai konferencián tartott előadásából kiderül, hogy szerinte Kant ágyazott meg annak az erkölcsi relativizmusnak, amivel a Nyugat minden tettét igazolja, miközben Oroszország az örök etikai értékekhez igazodik.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

Immanuel Kant XVIII. századi német filozófust nevezte az ukrajnai háború egyik felelősének hétfő este a kalinyingrádi kormányzó. Anton Alihanov egy politológiai konferencián tett felszólalásában azt mondta az akkor Königsbergnek nevezett város leghíresebb szülöttéről, hogy munkásságával „egyike volt a modern Nyugat értelmi szerzőinek”.

„Felhívnám a figyelmet arra, hogy a csaknem 300 évvel ezelőtt ezen a helyen született Immanuel Kant gyakorlatilag majdnem közvetlenül érintett a globális káoszban, amellyel szembenézünk. Ráadásul közvetlenül kapcsolódik az ukrajnai katonai konfliktushoz is” – fogalmazott a kormányzó.

Mint mondta, Kant „megágyazott annak az erkölcsi relativizmusnak, melynek segítségével a Nyugat minden tettét igazolja”, ellentétben Oroszországgal, „mely az örök etikai értékekhez igazodik”.

Königsbergbe 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, ezt követően nevezték át a várost Kalinyingrádra.

A tiszta ész kritikája és Az örök béke szerzője nem először vált ki vitát az ott élők körében. 2018-ban az Orosz Történettudományi Társaság internetes szavazást írt ki a város repülőterének új nevéről, a lehetőségek között pedig a filozófus nevét is felsorolta. Ezt követően utcai tiltakozások robbantak ki a légikikötő Kantra történő átnevezése ellen, és dühös emberek egy csoportja Kant műemlékét is megrongálta. Az ügyben felszólalt Igor Muhametsin ellentengernagy is, aki árulónak nevezte a filozófust.

„Írt néhány érthetetlen könyvet, melyeket senki az itt lévők közül nem olvasott, és soha nem is fog” – jelentette ki Muhametsin a matrózaihoz intézett beszédében, mely az internetre is felkerült.

Mondjuk az ellentengernagy szavait annyiban érdemes árnyalni, hogy a königsbergi Kant nem nagyon tudott árulója lenni semmi olyasminek, amiről Muhametsin beszélt, mert bár az oroszok már egyszer Kant életében is elfoglalták a várost (ez a hétéves háború folyamán történt), ám azt az 1762-ben megkötött szentpétervári béke értelmében visszaadták Poroszországnak. Más kérdés, hogy a repteret végül a város első elfoglalása idején uralkodó Erzsébet cárnőről nevezték el.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.