Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet majd figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb.
Az évkezdet legfontosabb és leglátványosabb csillagászati eseménye a Quadrantidák meteorraj érkezése – írja közleményben a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Olyan meteorrajról van szó, amely ideális esetben átlagosan 130 hullócsillagot rajzol az északi égboltra óránként, ezzel pedig felveszi a versenyt az augusztusi Perseidákkal (az átlagos maximum 84 hullócsillag) és a decemberi Geminidákkal (átlagos maximum 88 rajmeteor óránként).
A hullócsillagok vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amelyek akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. A Föld felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre, ezt látják az emberek hullócsillagként.
A Quadrantidák meteorraj szülőobjektuma a mindössze 3 kilométer átmérőjű, 2003 EH1 jelű kisbolygó.
A kisbolygók ritkán produkálnak meteorrajok alapját képező törmelékfelhőt pályájukon, ám mégis ez felelős a Quadrantidák meteorzáporért. Ami arra enged következtetni, hogy a 2003 EH1 valójában az ötszáz éve távol-keleti csillagászok által megfigyelt C/1490 Y1 jelű üstökös magja. Ez hagyhatta maga mögött azt a vékony porfelhőt, amely minden évben, január első napjaiban találkozik a Földdel, keresztezve bolygónk Nap körüli pályáját.
Keljünk fel hajnalban, ha hullócsillagot akarunk látni
A tájékoztatás szerint a Quadrantidák megfigyelésére csütörtökön a pirkadatot megelőző órák a legalkalmasabbak. A raj radiánsa ekkor emelkedik a legmagasabbra, hajnali hat órakor a nyolcvanfokos horizont feletti magasságot fogja közelíteni a keleti égbolton.
„A Hold ezúttal nem lesz segítségünkre, a radiánshoz viszonylag közel, a Szűz csillagképben világít majd 49 százalékos fázisban, ami minden bizonnyal megnehezíti majd a Quadrantidák többségét alkotó 3-6 magnitúdós fényességű meteorok észlelését” – tették hozzá.
A raj ugyanakkor bővelkedik nagyon fényes tűzgömbökben is, így kedvező égbolt mellett jó esély van a látványos, emlékezetes csillaghullásra. A teendő mindössze annyi, hogy egy sötét, a városi fényektől mentes területet kell keresni – ilyen Budapesten például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy.