Miért teszünk úgy, mintha a pihenést szégyellni kellene? Itt lenne az ideje, hogy Orbán Viktor is felvállalja: több Adria, több boldogság.
A sós víz megcsillan a haján, a napfény játéka tükröződik a vállán.
A tengeri nyaralások lazulós hangulatát tökéletesen hozza az a rövid videó, amelyen az Adria habjaiból kikelő Orbán Viktor látható a Gulyáságyú Média jóvoltából.
A tengeri vakációk szerelmesei még a törölköző igazítgatásával is tudnak azonosulni: a mozdulat ismerős érzéseket hív elő mindenkiben, aki valaha próbálta a civilizált együttélés szabályai szerint megtalálni a komfortot a fürdőzésben és a fürdőruha-viselésben.
A videó készítője szerint a felvétel 2023. augusztus 11-én dél körül készült Abbáziában, a magyarok egyik kedvenc nyári célpontján, ami újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktorban ott van a magyar néplélek esszenciája.
A kormánykommunikáció és maga Orbán Viktor is elég nagy feneket kerített annak, hogy márpedig a miniszterelnök akkor is húzza az igát, amikor a munkában megfáradt magyar polgárok a Balaton az Adria felé veszik az irányt. Ahogy korábban is írtuk, eddig arról szólt a hivatalos narratíva, hogy a miniszterelnök idén nem nyaralt. Gulyás Gergely újságírói kérdésre trükkösen válaszolva ugyan, de lényegében azt állította az augusztus 24-i kormányinfón, hogy Orbán Viktor nem volt augusztus 20-a előtt nyaralni. Orbán maga is posztolt arról a Facebookon augusztus 17-én, hogy a „munka nyáron sem áll meg”. Sőt egy nappal később, a Kossuth Rádió műsorában már úgy fogalmazott, hogy „ilyen nehéz gazdasági helyzetben a nyaralás nem engedhető meg néhány kulcsminiszter számára, úgyhogy dolgozunk”.
A Gulyáságyú Média videójának valóban van egy olyan hangulata, mintha David Attenborough egy ritkán látott, veszélyeztetett fajt kapott volna lencsevégre:
a nyaraló politikust.
Pedig a nyaralást sokkal inkább példamutatóan fel kellene vállalniuk a politikusoknak, ahelyett, hogy lelkiismeret-furdalást okoznának azoknak az embereknek, akik komolyan próbálják venni a pihenést. Merthogy a vakációnak fontos egészségi hatásai vannak, amennyiben tényleg képesek vagyunk kiszakadni egy időre a munkából.
Nézzük, mennyi hasznos hozadéka van a szabadságnak!
Köztudott, hogy a stressz rossz hatással van a szív- és érrendszer egészségére, ha viszont a szabadsággal sikerül kiiktatnunk a stresszt, máris sokat tettük az egészségünkért. Ugyanez érvényes a mentális egészségünkre: a nyaralás csökkenti a stresszt, a szorongást, és lehetőséget ad az elme regenerálódására. Ehhez adódik hozzá az állapot, amit állandóan üldözünk: a szabadság alatt egyszerűen jobban érezzük magunkat a bőrünkben és elégedettebbek leszünk az életünkkel.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a hosszabb kikapcsolódás jó hatással van a mentális motivációnkra, azok, akik visszatérnek a vakációról, azt tapasztalhatják, hogy sokkal fókuszáltabbak és hatékonyabbak.
A szabadságról visszatérve dolgozunk a leghatékonyabban, már ha menet közben nem gyűlöltük meg a munkánkat
Semmi nem fogható hatékonyságban a szabadság utáni első munkahéthez, legalábbis ha az ember tényleg kipihente magát, és nem a munkahelyi levelezését nézte a nyaralás alatt. Ez nem csak megérzés, hanem tény, ugyanis komoly kutatások is kimutatták. Ahogy azt is: könnyű tönkre tenni mindent, ha szegény dolgozóra az első munkában töltött napján ráborítják az összes feladatot, ami feltorlódott a pihenőideje alatt.
A rendszeres vakáció a kiégés ellenszere is, azok, akik visszatérően komolyan veszik a pihenést, sokkal kreatívabbak és produktívabbak, mint az agyondolgoztatott, kialvatlan kollégáik. Nem utolsósorban, a szabadság boldoggá tesz, márpedig egy, a boldogságindexeken kihívással küzdő országnak épp erre lenne szüksége.
Magyarország a legkevésbé boldog ország, pedig máshol nőtt a boldogságindex
Tíz ponttal nőtt a boldogságindex a világon azóta, hogy beütött a covid, idén is folytatódott a javulás. De Magyarország jelentősen elmarad az átlagtól.
Vagyis Orbán Viktornak is jót tesz a szabadság, itt lenne az ideje, hogy ezt a kormánykommunikáció is felvállalja.