Ungváry Rudolfnak idén jelent meg a családi múltidéző elbeszéléskötete, az Eszmélésem története.
Az Eszmélésem története című elbeszéléskötete apropóján készített interjút a HVG Ungváry Rudolffal. A könyvben Budapest ostromától a forradalmon és az internálótáboron át 1989 őszéig tartó személyes és család emlékeit dolgozza fel a 86 éves író. A rendszerváltás eufóriájáról viszont lemondóan nyilatkozott a lapnak: „Lévén, hogy tíz méterről láttam az ’56-os lincseléseket, nem voltak illúzióim.” Néhány évet ugorva az időben pedig már arról beszélt, hogy „amikor ’98-ban a Fidesz nyilatkozatában azt olvastam, hogy »ellenfeleink idegenszívűek«, akkor nyilvánvaló volt, hogy itt egy potenciálisan fasiszta szörnyeteg bontakozik ki.”
Hogy miért egy goebbelsi idézetet választott könyve mottójául – „A győzelem karnyújtásnyi közelségben van; csak meg kell ragadni. De sürget az idő” –, Ungváry azt mondta, „mert ezek a politikai állatok a maguk pöffeszkedő szájalásukkal előbb-utóbb mindig a történelem szemétdombjára kerülnek. Goebbels 1943-1944-ben eszmélt rá, hogy mivel a győzelem órája késik, nagy kérdőjel áll előttük. Így vannak a mostaniak is, Putyinnal az élen, még ha nem is akarják ezt megfogalmazni.”
Az interjúból kiderül, mikor alkotta meg a társadalmunkra a „fasisztoid mutáció” fogalmát, miért idézi fel ezt a fasisztoid jelzőt a Libri tulajdonosváltása kapcsán, és az is, hogy miért nem akart elmenni Magyarországról. A teljes beszélgetés a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvasható.