"Olyan ez, mint amikor a ’80-as években jöttek az emberek Bécsbe a pornóújságért. Most az oson titokba ide, aki meg akarja nézni a háromfülű nyulat a gyerekével” - állítja a rendező.
Mint korábban írtuk, a Meseország mindenkié című előadás készítői azt állítják: Magyarországon a támogatások megvonásától félve nem vállalták a bemutató létrehozását. Ez nem véletlen, a darab az itthoni jobboldal által sokat bírált és ledarált, a kisebbségek elfogadásáról is szóló mesekönyv alapján készült (ami miatt nemrég Demeter Szilárd feloszlatta a Petőfi Kulturális Ügynökség fordítástámogatási kuratóriumát is). A botrány miatt a kötet hatalmas siker lett, eladási rekordokat döntött és számos nyelvre is lefordították.
Azt végül a SVUNG – Bécsi Magyar Színház állította színpadra. A színház 2016 óta működik független színtársulatként, a kint élő magyarokat megszólítva.
A kortárs szerzők meseátiratait tartalmazó gyűjtemény meséiből hármat dolgoztak át színpadra, ezeket Pille Tamás rendező és a könyv szerkesztője, Nagy Boldizsár közösen választotta ki – írja a Telex. A társulat a bábjátékban a szexuális másság, a fogyatékkal élők és az etnikai hovatartozás témájához nyúlt, az előadás a hagyományos bábjáték keretein belül marad, de élő szereplőkkel is dolgozik.
A lap beszámolója szerint a szombati premierközönség egy része – köztük a könyv projektvezetője és a szerzők – Budapestről érkezett a bemutatóra, a többség azonban Bécsben él, gyereket csak keveset lehetett látni a nézőtéren.
„A magyar gyermekvédelmi törvény nem engedi, hogy ezt az előadást Magyarországon gyerekeknek adjuk elő, mert rákerülne a 18-as karika” – mondta a bemutató után a lapnak Pille Tamás színész-rendező.
„A darabot előadhatjuk ugyan Magyarországon, hiszen szólásszabadság van, hahaha, de csak a felnőttek nézhetik meg. Ha egy fesztiválon egy koncerten elhangzik egy vulgáris szó, azt hallhatja egy gyerek, de a háromfülű nyúl történetét nem hallgathatja meg. Ha mégis bevinné valaki a gyerekét magával egy ilyen előadásra, az olyan lenne, mint a disznóvágás az ’50-es években. Olyan ez, mint amikor a ’80-as években jöttek az emberek Bécsbe a pornóújságért. Most az oson titokba ide, aki meg akarja nézni a háromfülű nyulat a gyerekével.”