Keresik a befogadóbb liturgikus nyelvezet lehetőségeit.
Az anglikán egyház fontolgatja, hogy felhagyjon azzal, hogy Istent a hímnemű személyes névmással, azaz a he-vel emlegesse. A kérdést, amely már évek óta vita tárgyát képezi, egy új közös projekt keretében két bizottság is vizsgálja, miután Joanna Stobart tiszteletes az anglikán egyházi istentiszteleteken egy „befogadóbb nyelvezetre” tett javaslatot, illetve arra, hogy Istent gendersemleges névmással illessék.
Bár a projekt céljai és lehetséges eredményei még nem világosak, már vannak ellenzői. Ian Paul tiszteletes például a Telegraphnak arról beszélt, hogy bármilyen változtatás az egyház tanításának a feladását jelentené, és hogy az egyház doktrínái eltávolodnának a szentírástól. A lap szerint ugyanakkor évtizedek óta léteznek felhívások arra, hogy Istent ne a hímnemű személyes névmással illessék, illetve ne „Mi Atyánknak” nevezzék.
Az anglikán egyház szóvivője a Sky Newsnak azt mondta, az erre irányuló törekvések felerősödtek az elmúlt húsz évben, de tisztázta azt is, hogy nincsenek tervek a jelenleg jóváhagyott liturgiák elvetésére vagy jelentős átalakítására. „A keresztények ősidők óta felismerték, hogy Isten nem férfi és nem nő, de az Isten megszólításának és leírásának a Szentírásban található sokféle módja nem mindig tükröződött az istentiszteleteinkben” – mondta a szóvivő.
2018-ban Justin Welby, Canterbury érseke azt mondta, hogy Isten nem olyan atya, mint amilyen egy ember lenne, az Istenről szóló leírások némileg „metaforikusak”. Az akkori beszédében azt mondta: „Isten nem férfi vagy nő. Isten nem meghatározható”. Welby úgy fogalmazott, hogy számára Isten olyan, aki tökéletes és „feltétel nélkül szeret”.