Élet+Stílus hvg.hu 2022. augusztus. 29. 09:50

Emelt szintű érettségi sem kell már a felvételihez?

Egy egyetemnek kiküldött minisztériumi levélből az derül ki, hogy a nyelvvizsga után megszűnhet felvételi követelményként az emelt szintű érettségi is.

A felsőoktatási felvételik 2024-re történő átalakításának részleteiről kaptak levelet az egyetemek rektorai augusztus 19-ei dátummal a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államititkárságától. A Hankó Balázs helyettes államtitkár által jegyzett levél összefoglalja azokat a területeket, amelyekben a felsőoktatási intézményeknek dönteniük kell a felvételi eljárást illetően – írja a Magyar Narancs.

A lap birtokába került levélben a helyettes államtitkár visszautal arra, hogy a kormány 2022-ben elvi döntést hozott az egyetemi felvételik átalakításáról, erősítve ebben a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát. Erről már korábban is volt hír, sőt kiderült, hogy az új felvételiben megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget.

Az egyetemektől ezekben a napokban és hetekben ezzel kapcsolatban gyors munkát várnak el (határidő: szeptember 30). Ennek az az oka, hogy az adott évi felvételi eljárásokat (vagyis a 2024-eset) két évvel korábban be kell jelenteni.

A tervezet szerint az egyetemek 2024-től újra felvételiztethetnek és változik a pontszámítás módja. Az eddig érvényben lévőt egy másik váltja fel, aminek a lényege, hogy az alap- és osztatlan képzésben a 200 tanulmányi és 200 érettségi pont melletti 100 többletpontot a 100 intézményi többletpont váltja fel. Vagyis ebben az esetben az egyetem maga dönthet arról, hogy mire és mennyi többletpontot ad a felvételizőjének. Szemben a korábbi erről szóló szigorú központi előírással.

Változás lehet az is, hogy a tanulmányi pontok számításánál az eddigi négy tantárgy helyett az egyetemek maguk határozhatják meg, melyik ötödik tantárggyal bővítik ezt a kört.

Változik az érettségin megszerezhető pontok számításának rendszere is 2024-től. A legfontosabb, hogy megszűnik a felvételi követelményként előírt emelt szintű érettségi kötelezettsége. 2024-től a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, az emeltszintű érettségi esetében a százalékkal megegyező pontszámot kap a felvételiző. Ez annyit tesz, hogy amennyiben valaki a két középszintű érettségin százszázalékos eredményt ér el, akkor 133 pontot kaphat legfeljebb érettségi pontként, szemben a két emelt szintű érettségit szintén száz százalékon teljesítő diákkal, aki 200 pontra jogosult.

A Hankó Balázs által küldött levélben az is szerepel, hogy a jelzett változások már a 2023-as felvételi eljárás során alkalmazhatóak, noha kötelező jelleggel csak 2024-től kell alkalmazni.

Elérhető legyen a középiskolai érettségi, majd ennek következtében a felsőoktatás.
Az iskolai oktatás a képességfejlesztés irányába mozduljon el.
A közoktatásban reálisan elsajátítható készségek és ismeretek határozzák meg a követelményeket az érettségin, valamint a felsőoktatásba való bejutásban.
A „dupla vizsgázás” (érettségi és felvételi) szűnjön meg. Az érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen.
Az érettségi követelmények szintenként egységesek, mindenki számára nyilvánosak legyenek.
Az érettségi minősítések ugyanazt a teljesítményt takarják minden iskola esetében.

A 2005-ben, hosszú előkészítés után (még az első Orbán-kormány idején merült fel) bevezetett kétszintű érettségi rendszer legfőbb célja az volt, a „dupla vizsgázás” (érettségi és felvételi) szűnjön meg, és az egységes, mindenki számára nyilvános követelményű érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen.

 

hvg360 Görföl Tibor 2025. május. 09. 10:58

XIV. Leó „szelíd Ferencként”, de határozottan fog fellépni

Ismét kiderült, hogy a katolikus bíborosoknak teljesen más az észjárásuk, mint azoknak, akik az elmúlt napokban folyamatosan találgatásokba bocsátkoztak az új pápa személyét illetően. Aki elődéhez, Ferenc pápához hasonlóan azt vallja, „nem bújhatunk el olyan tekintélyi eszme mögé, amelynek ma már semmi értelme”, ugyanakkor várhatóan megszelídíti az argentin pápa spontaneitását és kiszámíthatatlanságát. Vendégszerzőnk, Görföl Tibor teológus írása.