Az ENSZ szerint a koronavírus-világjárvány miatt nagyjából 25 millió gyerek védőoltása maradt el olyan betegségek ellen mint a diftéria, a tetanusz vagy a szamárköhögés. A pénteken közzétett friss jelentés szerint a csökkenő tendencia 2019-ben kezdődött.

Ez a gyermekegészségügy vörös riasztása. A gyermekkori immunizáció legnagyobb tartós csökkenésének vagyunk tanúi egy nemzedék óta”

– nyilatkozott Catherine Russell, az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF ügyvezető igazgatója, aki szerint a következmények elvesztett életekben lesznek mérhetők.

Az adatok alapján a védőoltásokból kimaradó gyerekek túlnyomó többsége fejlődő országokban – Etiópiában, Indiában, Indonéziában, Nigériában és a Fülöp-szigeteken – él. Noha az immunizáció a világ minden régiójában csökkent, a legnagyobb hátrányt Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben tapasztalni.

Az oltások „történelmi mértékű visszaesése” a szakértők szerint azért különösen aggasztó, mert közben a súlyos alultápláltság arányai is növekednek. Az alultáplált gyerekek immunrendszere általában gyengébb, a fertőzések – mint például a kanyaró – végzetesek lehetnek számukra. „Az éhínség és a védőoltások egyre nagyobb hiánya együttesen a gyerekek túlélési válságával fenyegetnek” – közölte az ENSZ.

Tudósok szerint az alacsony oltási arány következtében már olyan megelőzhető betegségek járványai törtek ki, mint a kanyaró vagy a gyermekbénulás. 2020 márciusában az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és partnerei arra kérték az országokat, hogy függesszék fel a gyermekbénulás felszámolására tett erőfeszítéseiket az egyre erősödő koronavírus-járvány közepette. Több mint 30 országban tört ki azóta gyermekbénulás-járvány.

„Ez azért különösen tragikus, mert a koronavírus-pandémia előtti két évtizedben hatalmasat léptünk előre a világon a gyerekek oltási arányainak növelésében” – mondta Helen Bedford, a University College London gyermekegészségügyi kutatója, aki nem vett részt az ENSZ-jelentés készítésében. Hozzátette, hogy az új adatok sokkolóak, de nem meglepőek, mivel a védőoltási ellátás gyakran a nagy társadalmi és gazdasági katasztrófák „első áldozatai” közé tartozik.