Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nárcizmus, depresszió, figyelemzavar – korunk problémáiról fog beszélni Budapesten június 29-én a dél-koreai származású, Berlinben élő sztárfilozófus.
Byung-Chul Han tart előadást június 29-én, szerdán 18 órakor a német és a koreai kulturális intézetek, valamint a szerző hazai kiadója szervezésében a CEU budapesti épületében.
Hant a nyugati kapitalista társadalom, a digitalizáció kritikusaként a munka- és a szabadságfogalom alakulása, az esztétikai tapasztalat változása és a szenvedéshez való viszonyulás foglalkoztatja, és különös figyelmet fordít olyan tömegeket érintő problémákra, mint a kiégés, a depresszió, a figyelemzavar és a nárcizmus.
Az utóbbi években több mint két tucat esszékötete jelent meg, műveit húsz nyelvre lefordították. Magyarul hat könyve jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában.
A június 29-i esemény a filozófus első, nyilvános magyarországi szereplése. A bevezető előadást beszélgetés követi, amelyen a közönség is felteheti kérdéseit.
Az eseményt a Goethe Intézet, a Koreai Kulturális Központ és a Typotex Kiadó szervezi, és német, magyar, valamint koreai szinkrontolmácsolással zajlik. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Byung-Chul Han A kiégés társadalma című könyvéről korábbi ajánlónkban ezt írtuk:
Könyve vékony (alig több száz oldalnál), de nagyon sűrű, a következtetéseitől pedig nem feltétlenül fogjuk jól érezni magunkat. Cserébe kicsit talán jobban megértjük a világot, és benne a magunk szerepét. A koreai születésű, Németországban élő filozófus szerint ugyanis egy új megfigyelői társadalommal van dolguk, amely sokkal hatékonyabb, mint az, amelyet Orwell 1984-éből megismertünk, sokkal elegánsabban totalitárius és elnyomó, mert a kívülről érkező elvárásokból belső kényszerek lettek. A mobiltelefonok felváltották a kínzókamrákat, a hiperkapitalizmus pedig minden méltóságától megfosztotta az embert, és mindenestől a piaci értékkel helyettesítette.
Han szerint jelen világunkból kiveszett minden isteni és ünnepi, egyetlen hatalmas áruházzá vált. Az átverés pedig ott van, hogy az 1984-ben legalább senki sem érezte szabadnak magát, ma viszont mindenki azt hiszi, szabad, miközben nem az.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
