hvg.hu: Január végén elindult a Segítők Hálózata, amelyhez már 27 budapesti és vidéki önkéntest képeztek ki egy kétnapos tréning során. A hálózat gyakorlati támogatást nyújt a nők elleni erőszak áldozatainak, és a nőket támogató segítőknek. Milyen tapasztalatok, igények szülték az új vonalat?

Bárdits Éva: Létezik a NANE segélyvonala, amely megerősítő, öntudatra ébresztő segítő beszélgetéseket folytat, tehát a bántalmazások érzelmi, pszichológiai részére koncentrál, illetve a Patent segélyvonala is, amely összetettebb jogi kérdésekben tud segítséget nyújtani. Azt tapasztaltuk, hogy jó lenne, ha létezne egy olyan csatorna is, amely egy konkrét helyzetre reagálva gyors, mondjuk félórás segítséget tud adni, praktikus lépéseket tud felkínálni, ezzel együtt képes valamelyest tehermentesíteni a már létező vonalakat.

hvg.hu: „Mit tehetsz, ha az exed továbbküldte a meztelen képeidet, ha egy ismeretlen zaklatott az utcán, vagy egy randin szexre kényszerített, akivel találkoztál? Olyan kérdések ezek, amelyek sajnos nagyon sok lányt és nőt érintenek, mégis kevesen tudják, hol és hogyan kérhetnek segítséget” – ezekkel a sorokkal hirdették meg a hálózat elindulását. Tudják az érintettek, hogy ilyen esetekben is joguk van a segítséghez?

Les Krisztina: Szerettük volna, hogy elinduljon egy beszélgetés arról, hogy a nők elleni erőszaknak borzasztóan sok formája van. Üdvözlendő, hogy elindult egy diskurzus például a családon belüli erőszakról, cikkek jelennek meg, hallunk róla a médiában, de sok formája van a nők elleni erőszaknak, amikről viszont kevésbé van szó, például az utcai zaklatásról, arról, hogyha valakit zaklat az exe, vagy valakit belezsarolnak abba, hogy meztelen fotókat küldjön magáról. Ezeknek az eseteknek ráadásul hatalmas a látenciája, mert nagyon kevés jut el a hatóságokhoz, emiatt pedig akár úgy is tűnhet, hogy nincsenek ilyen ügyek, hiszen nem tudunk róluk. A hálózat abban tud segíteni, hogy az áldozatok a hatóságoktól segítséget kaphassanak, vagy eljárást indíthassanak az őket bántalmazó férfiakkal szemben.

Nane & Patent

B. É.: Például létezik az online feljelentés intézménye: az önkénteseink fel vannak készülve arra, hogy telefonon vezessék végig az érintettet ennek a folyamatán, ha szeretné meglépni. De tudnak információval szolgálni az egyéb jogi folyamatokról, vagy például a szociális támogatásokról is.

hvg.hu: Amíg nem kerül valaki ilyen helyzetbe, könnyen gondolhatja azt, hogy egyszerűen megteszi a feljelentést, és onnantól már minden megy a maga útján. Az áldozatsegítő szervezetek hírei alapján viszont nem ilyen egyszerű a dolog.

L. K.: Bárcsak cáfolhatnánk, amit említett, de tudjuk, hogy ez nem igaz: sok nőt meghurcolnak a rendőrségen, áldozathibáztatóan viselkednek velük, lebeszélik őket a feljelentés megtételéről. Azt mondják, hogy intézzék el egymás között, nem is olyan nagy baj, a rendőrség ilyenekkel nem foglalkozik. Sok esetben az, hogy egy nő milyen bánásmódot kap, nagyban függhet az eljáró rendőrtől: a személyiségétől, attól, hogy őt mennyire érdekli ez a téma, mennyire tájékozott. A hálózatnak célja, hogy a nők ne csak azt ismerjék meg, hogy zajlik egy feljelentés, hanem hogy milyen bizonyítékokat érdemes vinni, mire számíthatnak, és ennek a sok információnak a segítségével ők dönteni tudjanak arról, hogy szeretnék-e ténylegesen meglépni ezt.

Fontos, hogy ezek a nők jogtudatosak legyenek.

Ha arra lehet számítani, hogy a rendőrség legyint az ügyre, akkor ezek a nők majd tudják – mert a hálózat felvilágosította őket –, hogy ragaszkodhatnak az ügyükhöz, és képviselhetik a saját érdekeiket.

B. É.: Eleve, ha már annak az információnak a birtokában keresi fel valaki a rendőrséget, hogy tudja, ő ezt milyen alapon teheti meg, az komoly megerősítést jelent.

police.hu

hvg.hu: Látszódnak arra vonatkozó mintázatok, milyen típusú ügyeket hajlamos elbagatellizálni a rendőrség?

L. K.: Mintázatokat talán családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyeknél lehet látni, de nagyon nehéz megmondani, mert sokféle válasz jöhet a rendőrségtől, akár ugyanolyan esetekre is. Érdekes, hogy ez mennyire változó, akár kerületenként, akár településenként is. Ha egy vidéki kistelepülést nézünk, ott nagyon könnyen elképzelhető, hogy kimennek, azt mondják, „jaj, Béla, már megint megverted az asszonyt, viselkedjél normálisan, mert beviszünk!” Béla fél órán át jól viselkedik, majd utána, ha elmennek a rendőrök, még jobban megveri a feleségét. Ez egy nagyon is elképzelhető forgatókönyv, de az is, hogy kimegy a rendőrség, és tisztában vannak azzal, hogy például joguk lehet a távoltartást kiadni ott és akkor. Eljárnak, és nem a nőt hurcolják meg. Mintázatot tehát nagyon nehéz lenne felrajzolni, viszont a zaklatásos ügyekben, ami nem családon belül történik, még nehezebb. Ott még nincs is annyi nyilvános precedens, hogy tisztán láthassunk.

hvg.hu: Az önkéntesképzést Budapesten, illetve Miskolc és Szeged környékén hirdették meg. Hogyan zajlik egy ilyen képzés?

B. É.: Ezek kétnapos, a NANE segélyvonalas képzéseihez képest sokkal rövidebb képzések, mert itt kifejezetten arra fókuszáltunk, hogy az önkéntesek a gyakorlati dolgokban tudjanak segítséget nyújtani. Az is egy előnye a hálózatnak, hogy úgy tud becsatornázni új önkénteseket, hogy nincs óriási belépési küszöb. Nagy volt az érdeklődés, tartottunk önkéntesszűréseket, és úgy jött össze végül az a 27 ember, akit kiképeztünk.

hvg.hu: Publikus, hogyan zajlik az önkéntesszűrés?

L.K.: Mivel ez egy elég specifikus képzés, hiszen nem kell hozzá semmilyen előképzettség, az a célja, hogy felmérjük, kik azok, akiknek ez a fajta önkénteskedés a megfelelő, kik azok, akik elég érzékenyek erre a témára.

AFP / Altopress / James Hardy

hvg.hu: Mekkorára nőhet egy ilyen hálózat?

B. É.: Álmainkban természetesen hatalmasra. A mostani cél az, hogy a jelenlegi felállásban kitapasztaljuk, mi működik, mi nem, hogy bejáratódjanak ezek az utak, és utána majd újra toborozhatunk.

hvg.hu: A hálózathoz igénylőlap segítségével lehet fordulni. Ezt csak a segítségkérő töltheti ki? Ha mondjuk, rendszeresen fültanúja vagyok a szomszédban hallható erőszakos cselekedeteknek, kérhetek információt?

L. K.: Az elképzelhetőbb, hogy ilyenkor felhívja a NANE segélyvonalát, és megkérdezi, hogyan lehetne jól segíteni egy olyan nőnek, aki nyakig benne van egy ilyen helyzetben. De a hálózatnak is van egy olyan opciója, hogy más kérhet segítséget. Úgy gondoltuk, hogy ha vannak olyan szociális munkások, családsegítők vagy olyan szakemberek, akikhez befutnak olyan ügyek, ahol nem biztosak benne, hogy milyen lépéseket tehetnek, akkor kapcsolatba léphetnek a hálózattal, és az információszerzés révén segíthetnek a saját klienseiknek.

B. É.: De ha egy hozzátartozó szeretne információt kérni, természetesen arra abszolút rendelkezésre áll a hálózat.

hvg.hu: Az igénylőlapon a nők megadhatják, milyen időpontokban kereshetik őket az önkéntesek, tehát nem azonnali a kapcsolatfelvétel. De mi történik akkor, ha valaki mégis krízishelyzetben telefonál?

L. K.: Az igénylőlapnak az is a célja, hogy a hálózathoz olyan kérdések jussanak el, amikre az önkéntesek fel vannak készülve. Mind a minket felkereső nők, mind az önkéntesek védelmének szempontjából fontos, hogy ezek a beszélgetések jól sikerüljenek, hogy az önkéntesek ne érezzék úgy, hogy nem tudtak segíteni, a segítségkérők pedig ne érezzék úgy, hogy semmilyen segítséget nem kaptak. Ha a lapon úgy látjuk, hogy egy nő borzasztó, komplikált jogi helyzetben van, akkor a két másik segélyvonalra, a megfelelő helyre irányítjuk őket.

AFP / MARTIN BERTRAND

hvg.hu: 2019-ben Varga Judittól hangzott el az a mondat, hogy „a nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is. Az áldozatsegítésben, szociális és családpolitikában minden védelem adott”. Ha ez száz százalékig igaz lenne, felteszem, a Segítők Hálózata sem született volna meg.

L. K.: Úgy látjuk, hogy nagyon specifikus a tudáshiány. Egyrészt a bíróktól kezdve a rendőrökön, családsegítőkön keresztül a tanárokig, olyan tudásra lenne szüksége az egész ellátórendszernek, amely nem áldozathibáztató, nőközpontú, traumafókuszú. Amely felismeri, hogy az, ami történik egy nőben – amikor hónapokig vagy évekig bántalmazás áldozata –, az hogyan jelenik meg rajta, annak milyen tünetei lehetnek.

Másrészt szükség lenne arra, hogy pontosan tudjuk, egyáltalán milyen fajtái vannak a nők elleni erőszaknak. Hogy egyáltalán fel tudjuk azt ismerni, hogy erőszaknak számít, ha a villamoson megfogják a fenekünket. Hogy azok a nők, akikkel ez történt, be tudják azonosítani, hogy erőszak áldozatai lettek, és van joguk a segítséghez.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon minden nő kap segítséget, mi a munkánk során azt tapasztaljuk, hogy sokkal több férőhelyre lenne szükség. Az ellátórendszerben, anyaotthonokban, védett házakban, krízisközpontokban úgy tűnik, hogy nincs annyi férőhely, mint amennyire valóban szükség lenne.

hvg.hu: Ráadásul ezek az intézmények leginkább az anyákra fókuszálnak: milyen helyzetben vannak a gyermektelen nők?

L. K.: Szerintem nem lenne túlzás kijelenteni, hogy a gyermektelen nőknek szinte semmi nem jár. Jelenleg arra fektetik a legnagyobb hangsúlyt, hogy mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akiknek bántalmazás történik a családjában: az átmeneti otthonokba, a védett házakba is gyerekkel lehet beköltözni, mert ezek gyermekvédelmi intézménynek vannak titulálva. Hallottam már arra példát, hogy egy anya egyedül költözött be védett házba, mert a kisgyereke nélkül tudott csak elmenekülni, de ezek ritka esetek. Ha az anyagi ellátásokat nézzük – családi pótlék, gyes, gyed, adókedvezmények – azok is mind olyan lehetőségek, amelyeket azok a családok vehetnek igénybe, ahol gyerek is van. Egy bántalmazott, gyerektelen nő nagyon magára van hagyva a rendszerben.

B. É.: Abban is van különbség, hogy a jogrendszerben nehéz elismertetni azt az amúgy nagyon általános dolgot, hogy emberek párkapcsolatban vannak, de nem élnek együtt, tehát nincsenek élettársi viszonyban, nem házastársak. Az ilyen eseteknek nehezebb jogi érvényt szerezni.

AFP / FREDRIK SANDBERG

A Segítők Hálózatát ide kattintva lehet elérni.

Cikkünk még az orosz-ukrán háború előtt készült, azóta a Patent Egyesület összeállított egy angol és magyar nyelvű információ- és szolgáltatásgyűjteményt, ami hasznos lehet menekült és menedékkérő lányoknak, nőknek, anyáknak és segítőiknek. Bejelentették továbbá, hogy a jogsegélyvonaluk március 8-tól zöldszámmá válik, így a magyar számról indított hívások ingyenesek.