hvg.hu: Múlt pénteken azzal számoltak, hogy ezen a héten már látni fogják, pontosan mire van szüksége a menekülteknek a magyar-ukrán határon. Sikerült rögzíteni az igényeket?

Horváth Viktória: Igen. Mi Záhonyban és Beregsurányban voltunk, de Tiszabecsen is sok a menekült. Záhonyban a határátkelőnél 8-10 órákat várnak az emberek a határ túloldalán a kocsisorban, óránként tíz-tizenöt autót engednek át. Itt sokan a vasútállomásra érkeznek, mert ha jól tudom, ide még egyrészt jönnek át vonatok Ukrajnából, másrészt innen mennek tovább szerelvények Pestre. A MÁV biztosította az ingyenes jegyeket a menekülőknek. Beregsuránynál azt tapasztaltuk, hogy többen gyalogosan is átkelnek a határon.

Azt fontos látni, hogy jelenleg úgynevezett szervezett menekülés zajlik, vagyis most azok jönnek át, akikre a másik oldalon már várnak a családtagok, barátok, ismerősök. Akár külföldről is eljönnek értük. Vasárnap találkoztunk valakivel, aki már 13 órája úton volt Németországból, hogy eljöjjön a barátnőjéért, aki viszont órák óta állt a túloldalt a kocsisorban. Ezenkívül vannak többen olyan cigány származású ukrán menekültek, akik nem biztos, hogy tovább akarnak menni a határ mellől, és örülnek annak, hogy egyáltalán átjutottak. Ők jelenleg a Beregsurányhoz közeli Márokpapin vannak elhelyezve, egy tornateremben tudtak nekik szállást biztosítani.

„A politikusok nem bánják, hogy pusztul a nép" - több százan érkeztek Záhonyba vonattal

Lapunknak többen is arról számoltak be, hogy olyan városokból érkeztek a záhonyi vasútállomásra, ahol már folyamatosan harcok dúlnak.

hvg.hu: Milyen segítségből van a legnagyobb hiány jelen pillanatban?

H. V.: Egyelőre leginkább az okozza a káoszt, hogy nincs elég ukrán tolmács, illetve az információáramlás struktúráját is ki kell még építeni. Többen mennek le a határra magánszemélyként, és van, hogy nem tudják, mire számítsanak, ez pedig félreértésekre adhat okot. Azt szoktuk mondani, hogy a segítők és a menekültek másként működnek, másként gondolkodnak arról, hogy mi számít segítségnek. A menekültek jelen krízis esetén megérkeznek, majd amint lehet, már mennek is tovább, tehát nem igazán van szükségük például sok élelmiszerre. Illetve, gyakran pont azért nem szállnak be a fuvart jószándékból felajánló idegenek kocsijába sem, mert várnak az ismerősökre, barátokra, akik értük jönnek.

hvg.hu: Ha valaki mégis úgy dönt, hogy holnap önkéntesként nekiindul autójával a határnak „minden segítség segítség” alapon, akkor neki mit javasolnak?

H. V.: Azt támogatjuk, ha előbb felveszi valamelyik kint lévő szervezettel a kapcsolatot. A Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat már kitelepült a határra, és a napokban mi is ki fogunk.

Ha valaki mégis úgy dönt, hogy lemegy anélkül, hogy írna nekünk, akkor egyrészt azt tudjuk tanácsolni, hogy legyen nyitott, menjen oda a menekültekhez, kérdezze meg tőlük, hogy mire van szükségük. Ha mindenképp élelmiszert vinne, akkor tartós élelmiszerrel készüljön, és figyeljen például arra, hogy olyan konzervet hozzon, amihez nem kell konzervnyitó – erre sokan nem gondolnának maguktól, nekünk is egy polgármester hívta fel rá a figyelmünket.

Beregsurányba takarókat lehet vinni, és esőkabátot, ugyanis nem mindenki fér be a fűtött sátrakba. Higiénés eszközök jól jöhetnek, főként tamponok, betétek, és később lehet, hogy szükség lesz kisbabáknak pelenkákra, törlőkendőkre. Az adományokat jelenleg Budapesten, az Aurórában gyűjtjük. Ide lehet hozni az üzemanyagkártyákat, és nagyon örülünk a pénzbeli adományoknak is, mert az a helyzet, hogy a menekültválságokban mindig az tudja a legjobban, hogy mire van szükség, aki ott van a helyszínen. Hiába készít el valaki Budapesten 60 szendvicset, nem biztos, hogy rögtön hozzájutnak a rászorulók. Sokkal egyszerűbb, hogy a szervezet önkéntese ott helyben felméri az igényeket, és a pénzbeli adományokból bevásárol a közeli Tescóban.

Az a filozófiánk, hogy akkor gyűjtünk, amikor szükség van rá, mert a 2015-ös válság egyik tanulsága, hogy nagyon sok felhasználatlan holmi maradt vissza: ott állnak egy raktárban a kibontatlan gyógyszerek, a ruhák felhalmozódva. Ezért egyelőre felnőtt ruha sem kell. Arra inkább akkor lesz szükség, ha kialakulnak a menekülttáborok, ha arra kényszerülnek tömegével az emberek, hogy hosszabb távon tartózkodjanak egy helyen. Most még nem erről beszélünk.

Fazekas István

hvg.hu: Eddig mennyi szállásfelajánlás érkezett be a Migration Aidhez?

H. V.: Kezdettől fogva építünk egy adatbázist, ahová már több ezer felajánlást rögzítettünk. A megadott e-mail címünkre bárki tud szállásra, fuvarozásra, önkéntes munkára vonatkozó felajánlást küldeni. Napi szinten 15-20 önkéntesünk kezeli csak ezt az adatbázist. Így aztán, ha valaki bejelentkezik azzal, hogy tudnátok-e egy éjszakára, egy hónapra vagy akár hosszabb távra szállást adni, mi már pontosan tudjuk, hogy kihez irányítsuk őt. A logisztika fantasztikusan kezd kiépülni. Szerencsére annyi ember mozdult meg, hogy 24 órán belül mindenképpen, de akár perceken belül is teljesíteni tudjuk a kéréseket.

hvg.hu: Milyen lelkiállapotban vannak a határra érkező menekültek?

H. V.: Nagyon fáradtak és megtörtek, de közben teljes mértékben nyitottak a segítségre. Ahogy a segíteni szándékozók részéről is hatalmas a nyitottság. Hihetetlen, hogy már az első órákban is milyen sokan megmozdultak. Azt lehet látni, hogy történik egy válság, és teljesen természetes, hogy ott vannak az emberek és segítenek. Látom, ahogy napról napra kiépül a kapcsolatrendszer a civil szervezetek, az önkormányzatok, a magánszemélyekből és a cégekből létrejött, alulról kezdeményezett csoportok között.

hvg.hu: Az említett határátkelőknél mekkora arányban találkoznak kárpátaljai magyarokkal és Ukrajna más részéről, például Kijevből érkező menekülőkkel?

H. V.: Jönnek Kijevből is, főként egyetemisták. Közülük nagyon sokan Budapestre mennek, majd onnan külföldre. Becslések szerint akár több millió ember is elmenekülhet Ukrajnából. Ha ennek csak egy töredéke feltorlódik a magyar határ mellett, az óriási problémákat fog okozni. Az önkormányzatok nem voltak arra felkészülve, hogy menekülteket fogadjanak, nincs a menekültek befogadására kiépített struktúra országszerte sem. Budapesten a Keleti és a Nyugati pályaudvaron is működnek már civil szervezetek, ételt-italt osztanak.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Ezt az emberfeletti munkát magánszemélyek és civilek végzik nagyrészt. Hiányzik az állami támogatás, a kormányzati segítségnyújtás jelenléte.

H. V.: Az állami szerepvállalást ebben az esetben az önkormányzatok végzik, ők nagyszerűen helyt állnak, segítőkészek, teljes mértékben hajlandóak együtt dolgozni, információval szolgáltatnak. Nagyon sokban megkönnyítik a munkánkat.

"Olyan fájdalmakkal jönnek, amiket aztán egész életükben cipelniük kell" - videó a határról

Súlyos tüzérségi támadás érte Harkiv főterét. Közben Kijev felé tart egy hosszú, több kilométeres orosz konvoj. Hetven ukrán katona halt meg egy támadásban. Kanada egy időre beszünteti az olajvásárlást az oroszoktól, és helyette fegyvert küld a háború sújtotta Ukrajnába. Percről percre frissülő hírfolyam az orosz-ukrán helyzetről.

hvg.hu: Mit tapasztalnak, a 2015-ös menekültválsághoz képest, mennyiben más most az emberek hozzáállása?

H. V.: Akkor 3-4 hónapig tartott a menekültválság azért, mert a kormány lezárta a határokat, tranzitzónákat alakított ki, most viszont – mivel egy európai országból érkeznek az emberek – sokkal nyitottabb Magyarország. A rendszer sokkal könnyebben megengedi a menekülteknek, hogy bejöjjenek. Egyedül azok vannak nehéz helyzetben, akik hadköteles férfiak, és nincs kettős állampolgárságuk. Már érkeztek hozzánk olyan kérdések, hogy van-e bármilyen mód arra, hogy hadkötelesként elhagyhassák Ukrajnát, például egy külföldi jogviszony által, de sajnos a hadkötelezettség mindent felülír.

Még egy dolog a 2015-ös válság kapcsán: nagyot sokat jelent, hogy több civil szervezetnek már van tapasztalata abból az időszakból. Most sokkal gyorsabban tudtunk megfelelően reagálni; a fűtött sátor például tipikusan olyan dolog, ami lehet, hogy menetközben jutott volna eszünkbe, ha nem tudtuk volna már korábbról, hogy erre mindenképp szükség lesz.

hvg.hu: Néhány napja megjegyezték a Facebook-oldalukon, hogy a kormány a menekültellátási rendszert erősen leépítette az elmúlt időben, ezért nincs most elég kapacitás a válság kezelésére. Ez mit jelent pontosan, mi hiányzik?

H. V.: A 2015-ös helyzet során felállított épületeket, helyeket, kivették a rendszerből. A jelenlegi válságban az első napon egyetlen olyan épület állt a rendelkezésre, ahova pár százan fértek volna el. Egy ilyen kapacitású épület semmilyen problémát nem tud hosszabb távon megoldani. Leszámítva azt, hogy a civilek már tapasztaltabban érkeztek a határhoz, a nulláról kellett most is mindent kiépíteni.

Az orosz–ukrán háborúról itt találja a híreinket.

Reviczky Zsolt