A kormánypropaganda ismét egy állásponton van, ha a homofóbtörvényről van szó. Ez persze nem újdonság, a tempó azonban mintha gyorsabb lenne.
Miután júniusban csont nélkül átment a homofóbtörvény, amely hazai és nemzetközi felháborodást váltott ki, a kormánypárti propagandamédia is rákapcsolt: több különböző felület egyszerre rohant ki az LMBTQ-tartalmak, valamint az érintett szexuális kisebbségek jogait védő civil szervezetek, emberek ellen. Az össztűzben mindenki megkapja a magáét: Soros György, a filmipar, a TikTok, a civilek és az egyszeri Facebook-felhasználók is – erről ebben a cikkben írtunk bővebben.
A menetrend szerint előkerülő Soros-befolyást később több lap is elő-elővette, Kocsis Máté pedig nemrég a Vasárnapi újság című műsorban fejtette ki a törvénnyel kapcsolatban, hogy „az látszik, hogy a Soros-féle hálózatok aktívak a témában”.
Nemrég a Dunántúli Napló hozta legfontosabb hírként, címoldalon A gyerekeket sem kímélik már a homoszexuálisok című cikkét, amelyben nekimentek a Pride-hónap Pécsen zajló programjainak, főként a családi napnak.
A lap azt írta,
hiába tekintik sokan nyílt provokációnak a homoszexuálisok szeptemberre tervezett pécsi felvonulását, a másságot hirdető szervezetek nem elégszenek meg ennyivel, már a nyáron is tartanak egy programot. A „családi napnak” nevezett rendezvény nem titkolt szándéka, hogy a felnőttek mellett a gyerekeket is bevonják a témába, „érzékenyítsék őket” – erre viszont alighanem a társadalom többsége reagál majd érzékenyen.
„Mert nem, nem Soros Györgyöt vagy a fiát fogják félholtra verni az utcán, mert megfogta a szerelme kezét, és nem az ő unokáit fogják zaklatni az iskolában. Hanem a mi gyerekünket. Ha nem pont őt, akkor az ő legszeretettebb kis pajtásának nyomják a vécébe a fejét a nagyszünetben. Összeverni, leköpni sem Soros Györgyöt fogják fényes nappal az utcán, hanem a szomszédunkat, a barátunkat, a kedves kollégát a könyvelési osztályról. Esetleg azt a helyes dokit, aki megmentette az apánk vagy az anyánk életét. A lányt, aki a falunapon szivárványszín táskát viselt. Az egyetemista lányokat, akik egy meccsen színes csíkokat festettek az arcukra.
Mert ez a beszédmód felhatalmazást ad, és jogosultságérzetet annak, aki eddig talán visszafogta magát, de felhergelheti azt is, akinek magától eddig eszébe sem jutottak az LMBTQ emberek. A tűzzel játszik, és a gonoszt kísérti, aki beszáll ebbe a játékba. És annak, aki beszáll, nehezen lesz visszaút. Vagy bocsánat
– figyelmeztetett az alapítvány.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: