Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Fotósunk másfél napig járta Budapestet, hogy megnézze: valóban zavaróan belelóg-e a látképbe a Mol-csoport 120 méteres székháza. Bár az épület Európa felhőkarcolóitól elmarad, már félig kész állapotban is a főváros legmagasabb épületének számít. Építészeti csúcsteljesítményként vagy a történelmi Budapest látványát eltorzító szégyenfoltként tekintünk majd rá?
Nehéz megjósolni egy épület jövőjét, azt, hogy 10, 20 vagy 50 év múlva miként fognak az emberek viszonyulni hozzá. A szocialista építmények értékeit például még csak most kezdjük el észrevenni, és vannak olyan, közel 50 éves épületek is, amelyeket a lakosság talán sosem fog teljesen elfogadni. Jó példa erre a párizsi 210 méteres irodaház, a Tour Montparnasse, amely mindig is egy érzékeny pontja lesz a francia fővárosnak. A sötét felhőkarcolót a város történelmi negyedében állították fel, a kritikák szerint igencsak belerondít Párizs látképébe, és egyszer még a világ egyik legcsúnyább épületének is megszavazták. Mindezzel együtt azonban a Montparnasse-torony a város ikonikus épületévé is vált, és nem éppen szerethető megjelenését kompenzálja a lenyűgöző kilátás a tetejéről.
Hasonlóan vegyes fogadtatásra számíthat a Kopaszi-gátnál épülő, az embereket majd ugyancsak egy kilátóval a magasba csábító Mol Campus irodaház is, amely a tervek alapján azért jóval izgalmasabb épület lesz a hetvenes évek elején épült francia toronynál. Bár csak 2022-re fog teljesen elkészülni, létjogosultságát már most sokan vitatják, és biztos, hogy a jövőben is vitatni fogják.
A torony ugyanis nagyon sok helyről látszódik Budapesten, és nem túlzás azt állítani, hogy még így, félig kész állapotban is már egy meghatározó, megkerülhetetlen épülettömeg. Ez lesz a főváros legmagasabb épülete: az ember által igénybe vehető legfelső szint 120 méteren van (itt lesz a kilátó is), de ha mindehhez hozzászámítjuk még a műszaki felépítményeket, antennákat, akkor meghaladja majd a 140 métert. Viszonyításképp: a Gellért-hegy relatív magassága (tehát nem a tengerszinthez viszonyított magassága) 139 méter, az Országház vagy a Szent István Bazilika kupoláinak legmagasabb pontja 96 méteren van. A szomszédban, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés Hídjának tetején található kilátó, az „UFO-torony” is csak 95 méter magasan található.
A MOL Campus egyfelől olyan építészeti, mérnöki, technológiai teljesítmény, amilyennel Budapest még nem találkozott, másfelől komoly aggodalomra ad okot, hogy óriási méreteivel belerondít a város történelmi panorámájába – az idő fogja eldönteni, hogy a budapestiek megszeretik-e majd vagy csak megtűrni fogják a Lágymányosi-öböl partján magasodó „felhőkarcolót”.
A MOL-toronyként vagy MOL-magasházként is emlegetett épület felhúzását 2019-ben kezdték meg, és idén májusra már el is készült mind a 28 tervezett emelete. Igaz, a székház még koránt sincs kész: a 86 ezer négyzetméter alapterületű irodaháznak csak egy része a torony, és az egész komplexum nagyjából 50 százalékban készült el eddig.
Ha valamivel, akkor az irodaház a hangzatos számokkal, de egyébként a fenntarthatóság, környezettudatosság szempontjából inkább ijesztőnek mondható adatokkal tudja az embert lehengerelni. 62 ezer köbméter betont dolgoztak be például a vasbetonszerkezetbe, amellyel körülbelül 25 olimpiai úszómedencét lehetne feltölteni. Több mint 2 millió méter elektromos kábel is kerül az épületbe, az alapterülete pedig akkora, mint 12 futballpálya együttvéve. Mixerautók, betonpumpák, mérnökök éjjel-nappal, megállás nélkül dolgoztak az épület alapozásán, a magasban pedig már akkora a szél, hogy a munkások védelme érdekében a torony legfelső három szintjének építésénél úgynevezett szélpajzsokat, zsaluzatot kell használni. A legmagasabb toronydaru 163,5 méteres.
Az irodaház kivitelezője a 23. leggazdagabb magyar vállalkozóhoz, Garancsi Istvánhoz tartozó Market Építő Zrt., a tervezők a londoni Foster+Partners és a magyar FintaStúdió. A Foster+Partners szakértője a magas épületeknek, a lengyel fővárosban a Varso Towert is ők tervezték, amelyet szintén 2022-ben fognak átadni. Vezető tervezőjével, Nigel Dancey-val akkor beszélgettünk az épületről, amikor bejelentették annak építését.
Nigel Dancey: Az első budapesti felhőkarcoló nem fogja zavarni a városképet
Akármilyen szép egy város, nem ragadhatunk meg a múltban - véli Nigel Dancey, a Foster + Partners vezető tervezője. A brit szakember annak kapcsán adott interjút a hvg.hu-nak, hogy irodája tervezi a főváros első, a Kopaszi-gátnál megvalósuló felhőkarcolóját.
Érdemes megjegyezni, hogy a Mol Campus a 120 méteres magasságával azért nem fogja karcolni az eget. Ezzel szemben a Varso Tower igazán szédületes magasságokba tör: ez lesz az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója a maga 310 méterével (az Eiffel-torony ugyanakkor 324 méter magas), de ebben a ligában a kontinensen a szentpétervári Lahta Centr a csúcstartó 462 méterrel.
A Mol-toronyház azonban még a közepesnek mondható magasságával is veszélyezteti azt, amivel Budapest kiérdemelte az UNESCO világörökségi címét. Ahogy a Klubrádió egy korábbi interjújában Tosics Iván városkutató és szociológus kiemelte (a tavalyi cikkünket itt olvashatja vele): egyre kevesebb az olyan város a világon, ahol a település értékét a város egészének a kinézete adja, és Budapest ezen ritka települések egyike. Egyedülálló értéke – írta korábban a Euronews – abban rejlik,
hogy a világon ez az egyik legnagyobb terület, ahol egybefüggően fennmaradtak az eklektikus óvárost adó, összeérő történelmi negyedek.
Nem véletlen, hogy a belvárosban nem is szabad olyan épületet felhúzni, amely bármelyik meghatározó nevezetesség fölé magasodna.
Az UNESCO két védett magterületet jelölt ki Budapesten: az egyik a Margit hídtól a Szabadság hídig terjedő Duna-part és ehhez kapcsolódóan a budai Vár és a Gellért-hegy bizonyos részei, a másik az Andrássy út (erről itt írtunk bővebben). A világszervezet szerint a magyar főváros egyedülálló példája az urbánus fejlődésnek Közép-Európában; amelyet a rombolás és a folyamatos újjáéledés váltakozása határozott meg az évszázadok során.
Budapest belvárosa a történelmi korok sajátosan gazdag keresztmetszetét adja. A Duna-part az ókori rómaiak óta szinte folyamatosan lakott terület, Budán már IV. Béla várat emelt, a mostani középkori várnegyedet barokk épületek gazdagítják, Pestet historizáló és szecessziós lakóházak százai. Az UNESCO kiemeli azt is, hogy a festő dunai panorámához hozzájárul az is, hogy itt az épített környezet és a természet aránya egyensúlyban van.
Gondolhatnánk, hogy mivel a Mol Campus nem a történelmi belvárosban épül, hanem Újbudán, az ENSZ tudományos és kulturális szervezetének nincs miért megorrolnia a beruházásra. Mivel azonban a teljes belvárosi dunai látkép az örökségvédelmi szempontból védendő, egyedi érték, hiába épül kintebb az irodaház, magassága miatt „belelóg” a panorámába.
Épp ezért az UNESCO már a kezdetekkor kifogásolta a toronyházat, kiemelték, hogy ha az megépül, akkor a tőle két kilométerre lévő Gellért-heggyel lesz egymagasságú, és az épülettől három kilométerre fekvő Várhegy fölé fog markánsan tornyosulni.
A hvg.hu fotósának a Margit hídról készített képén jól látható, miről is beszél a világszervezet, és miért aggódnak a hazai örökségvédelmi, városvédelmi szakemberek, de a Szabadság hídról is kiválóan látszódik a torony, ahogy az Andrássy út felől nézve is. Az egyik képen a magasház a Dohány utcai neológ zsinagóga kupoláival osztozkodik a panorámán.
Fotósunk fényképezett a többi között a Jagelló útról, az Országház előtti id. Antall József rakpartról, az Erzsébet híd közelében a Duna korzóról, a Gellért-hegyről, a budai III. kerületi Árpád fejedelem útjáról, de még Budafok-Tétény bizonyos pontjáról, a Portyázó útról is látszódik az irodaház (kollégánk helyenként teleoptikával fényképezett, amely némileg torzítja az arányokat, és a Mol Campus épületét az előtérben lévő építményekkel azonos nagyságúnak mutatja).
Azt tehát kijelenthetjük, hogy a budapesti világörökségi városképet megváltoztatja az épület, melyet olyan gyors iramban húztak fel, hogy érdemi vitára a fenti szempontokat mérlegelendő, nem kerülhetett sor a lakossággal, a műemléki szakemberekkel, a városvédőkkel.
Az UNESCO a Liget-projektet hasonló okok miatt kifogásolta, a legutóbbi szakértői jelentésének készítői pedig 2019-ben még „rémületesnek” tartották, hogy építési engedélyt kaphatott a Mol székháza.
A világszervezet belengette, hogy ha így folytatja Budapest, akkor felkerül a veszélyeztetett örökségek listájára, mert az említettekhez hasonló beruházások jelentősen meg fogják változtatni a város védett arculatát. Bécs ugyancsak egy kényes magasházépítés miatt már át is került a listára, amely az előszobája annak, hogy egy helyszínt töröljenek is a világörökségek közül. Ez mindenekelőtt presztízsveszteséggel járna a két főváros számára.
