Élet+Stílus Csatlós Hanna – Czeglédi Fanni 2021. február. 22. 12:00

„Finoman fogalmazva is derékba töri az életünket ez a döntés” – nyilatkoztak az SZFE-n felmondó oktatók

Úgy akartak felállni, hogy ezzel a lehető legkevesebb kárt okozzák a hallgatóknak. Előző héten pénteken 26 tanár – többek között Upor László volt rektorhelyettes, Földényi F. László, Kárpáti Péter, Bagossy László – postázta el az új vezetésnek a felmondópapírjait.

Free SZFE

Egyre nagyobb az ellenállás a hallgatók és a tanárok részéről a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) autonómiájának csorbításával szemben a kormány döntése miatt, miszerint az egyetem alapítványként működhet tovább Vidnyánszky Attila vezetése alatt. Az SZFE körül kialakult szolidaritási mozgalomhoz egyre több világhírű művész csatlakozik, Vidnyánszkyék mégsem tágítanak. Az SZFE-botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.

Tömegével adták be február 19-én, pénteken a felmondásukat a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói: a közleményük szerint az SZFE 26 tanára döntött úgy, hogy nem folytatja tovább a tanítást az intézményben. A pénteken postázott felmondások mostanra valószínűleg már megérkeztek az egyetem vezetéséhez, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány Vidnyánszky Attila vezette kuratóriumához.

Az egyetemről alkalmazottak és óraadók is eljönnek, felállt több olyan elismert szakember is, aki már évtizedek óta meghatározó személyisége az intézménynek. „A felállók között nagyon sok ősöreg van, én mondjuk, 20 éve tanítok itt az iskolában, és a harmadik osztályom fut, de vannak, akik sokkal régebb óta tanítanak már itt.

Finoman fogalmazva is derékba töri az életünket ez a döntés

– fogalmaz lapunknak Kárpáti Péter, az egyetem korábbi docense.

A hvg.hu-nak nyilatkozó távozó oktatók mindegyike kiemeli, hogy már hamarabb ott akarta hagyni az érdemi párbeszéd nélkül alapítványi fenntartásba kényszerített, autonómiáját vesztett intézményt, de csak most tudott úgy lépni, hogy ezzel a legkevesebb kárt okozza a hallgatóknak.

“Meg akartuk várni, hogy biztonságosan lezáruljon a hallgatók őszi féléve” – mondja Upor László, aki három évig volt az egyetem rektorhelyettese, tavaly szeptember végén távozott a posztról.

Upor László

Földényi F. László esztéta, egykori tanszékvezető és a Doktori Iskola volt vezetője is hozzáteszi, hogy “októberben, novemberben, decemberben is voltak olyan pillanatok, amikor az ember úgy gondolta, hogy most felállok, mert ezt nem csinálom tovább, de ennél fontosabb volt, hogy a diákok ne veszítsenek semmit, hogy elérjük, hogy az őszi félévük le legyen zárva”.

Mint arról folyamatosan beszámoltunk, az új kuratórium válogatott módszerekkel – az internet lekapcsolásával, az egyetem kiüríttetésével, az oktatók Neptun-hozzáférésének elvételével, a félév nullakredites lezárásának kísérletével – próbálta megakadályozni, hogy érvényes legyen az őszi félév. Az egyetemfoglaló diákok és az októberben sztrájkba kezdő oktatók azonban minden nehezítő körülmény dacára, ameddig lehetett tantermekben, majd online megtartották a tanórákat és a vizsgákat is, később az oktatási ombudsman pedig kimondta: jogsértő, hogy a hallgatókat a tanév felfüggesztésével fenyegeti az új vezetés, mert az egyetem polgársága igazolta, hogy rendben zajlik az oktatás.

Végül, az őszi félév utolsó napján, február 19-én, a felmondó tanárok szerint, megnyugtató körülmények között sikerült elfogadtatni az előző félévet.

Akik maradtak, és akik mentek

Kárpáti Péter azt mondja, többen maradnak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, mint amennyien most eljönnek, de itt nem ér véget a történet. „Egy ez folyamat, ami tovább tart, és ami akkor kezdődött, amikor Gáspár Máté augusztusban felmondott, utána Zsámbéki Gábor következett, majd többek között Székely Gábor, Ascher Tamás, Enyedi Ildikó, a múlt hónapban pedig Fullajtár Andrea és Szász János is felmondtak.”

Kárpáti Péter

Egy, az SZFE-n egyelőre maradó másik forrásunk kiemelte, hogy most azok tudtak felállni, akiknek “nincs már miért ottmaradniuk, mert mondjuk, nincs osztályuk, vagy nincs kit tanítani.”

Kárpáti Péter és Fekete Ádám osztálya például passziváltatott, így ők felállhattak. “Már augusztus elején, amikor látszott, hogy itt nem lesz kompromisszum, hanem a konkvisztádorok átgázolnak rajtunk, már akkor azt mondta az osztályom, hogy hagyjuk ott a fenébe, menjünk el valahova nyugodtan dolgozni. Örülök, hogy maradtunk, mert rengeteget tanultak az egyetemfoglalásból, a személyiségük megerősödött. De ennyi elég volt, nem szeretnénk folyamatosan harcban élni. Szeretnénk szabadok és jókedvűek lenni, mert a mi szakmánkban a teljesítményhez ez elengedhetetlenül szükséges. Szerintem mély összetartozás van e tíz ember – nyolc diák és két tanár – között: mindent megbeszélünk, megvitatunk, és közösen hozzuk meg döntéseinket” – mondja Kárpáti.

Hozzáteszi: „Kívülről nézve talán nehezen érthető ez a ragaszkodás a diákokhoz. A dramaturg osztályba például egy nagyon hosszú felvételi folyamat során kiválasztottunk nyolc embert, akikért tűzön-vízen keresztül felelősek vagyunk. Ez szinte mindent felülír. És ezért van az, hogy vannak kollégáim, akik ott maradnak az egyetemen. Akik fogukat összeszorítva maradnak a diákok miatt.”

Földényi F. László azt mondja, ő nem beszélte meg a diákjaival a felmondását. “Persze, rosszul érinti ez őket, mert itt azért elég sok tanegység kiesik majd vagy mással kell azokat pótolni, de ez sajnos benne volt ebben a játszmában.”

Bagossy László, a Színházi Intézet korábbi vezetője viszont egyeztetett a diákjaival a döntésről, és a továbbiakban is segíteni kívánja őket. A színházrendező osztálya hamarosan végez, közülük néhány passziváltattak, de még nem zárult le a passziválás lehetőségének időszaka. Arra a kérdésre, nem gondolt-e arra, hogy vár a felmondással addig, amíg az osztály végez, úgy reagált: "az egyetem, ahol elkezdtük a közös munkát, nem létezik már.

És melyikük vágyakozna diplomára Novák Emil aláírásával...?

Upor László szerint mindenki egyéni döntést hozott, mikor elhatározta, hogy feláll vagy ottmarad az intézményben. “És ez a hallgatók esetében is így van. Nagyon sokféle stratégiát választanak ők is a lehetőségek és a remények mátrixában. Mi, akik elmegyünk, köztünk egyetlen egy sincs, aki ne akarná továbbra is fogni a hallgatóinak a kezét, ennek a módozatait pedig attól függően dolgozzuk ki, hogy maguk a hallgatók milyen megoldásokat választanak” - fűzte hozzá.

FreeSZFE: Épület még nincs, a munkát megkezdik márciusban

"A felmondás gondolata korán felmerült bennem, de a blokád és a harc jobban vonzott" – mondja Bagossy László. Úgy véli, az SZFE-t mára szétverték, ezért eljött az ideje, hogy a tiltakozó polgárság új otthont keressen magának.

Ez az otthon lesz majd az egyetem eredeti szellemiségét továbbvinni hivatott alkotóműhely, a FreeSZFE Egyesület, amelyről Upor László a következőt mondta lapunknak:

A félreértések elkerülése végett, aki most felmond, ő az utcán találja magát. Nincsen védőháló, az egyesületben nem veszünk fel fizetést vagy honoráriumot. Nem úgy van, hogy most az SZFE helyett az egyesület kasszájából veszem majd ki a havi fizetésemet.

Mint ismert, az egyesület korábban nyílt pályázat útján megkapott egy Damjanich utcai épületet használatra, de kiderült, az épületet már odaígérték a Molnár Antal Zeneiskolának. Végül a FreeSZFE lemondott az épület bérleti jogáról. “Lényegében be sem költöztünk a Damjanich utcába, vissza is adtuk már a kulcsot – fogalmaz Upor. – Ezt azért hangsúlyozom, mert van ennek az intézménynek (SZFE – a szerk.) egy furcsa kuratóriuma, amelynek az elnöke sietett hírré tenni, hogy mi valójában el sem megyünk a Damjanichból, csak hintjük a port a nép szemébe. Ezzel szemben az igazság az, hogy végül is be sem költöztünk az épületbe, már a kulcsokat is visszaadtuk.”

Mint mondja, sokféle ajánlattal megkeresték azóta az egyesületet, de egyelőre alkalmas épületet a működésükhöz nem találtak. Ugyanakkor – emeli ki Kárpáti Péter – mindenképpen elkezdődik márciusban az egyesületen belül az online munka. „Radnai Annamáriával annak idején együtt dolgoztuk ki a színházi dramaturg szak mintatantervét, és én ahhoz foggal-körömmel ragaszkodom. Hiszek benne, és meg szeretném valósítani” – teszi hozzá.

Kárpáti az elmúlt félévet úgy értékeli, mint a “tizennyolcadik természeti csodát. Totális egymásra figyelés, egység és megértés volt ebben az elmúlt fél évben. Az utóbbi időben nagyon sok oktatói közleményt adtunk ki, és ezeket az oktatók 80-90 százaléka mindig aláírta.”

Hozzáteszi ugyanakkor, hogy talán az autonómia fontosságának üzenetét nem sikerült kellőképpen átvinni a köztudatba.

„A másik fél, az új kuratórium egyetlen témát, az egyetemi autonómia kérdését kerülte folyamatosan a nyilatkozatai során. Az ő részükről ez tabu téma. És azt gondolom, hogy sokan nem értik, hogy mit jelent az, hogy az egyetemi polgárság a képviseleti demokrácia technikájával a szenátust, az intézetvezetőket, a rektort megválasztja. Sokan nem értik, hogy mi a különbség a között, amikor a vezér nevez ki mindenkit, ő határoz meg mindent, és amikor a polgárság választja meg a vezetőket. Azt gondolom, hogy ezt a döbbenetes méretű különbséget a két jelenség között nem sikerült eléggé átvinnünk a köztudatba.

Amikor az autonómiánkat elvesztettük, és gyakorlatilag kitört a diktatúra, mert a szenátusnak meg az egyetemi polgároknak a jogait elvették, azóta a kuratórium határoz meg mindent, és minden rendelkezést ők hoznak.

A blokád ez ellen lázadt, a sztrájkköveteléseink erről szóltak, és nem arról, hogy ne jöjjenek mások, új oktatók az egyetemre. Most, hogy háromszorosára emelkedett az egyetem költségvetése, és iszonyatos nagy létszámú osztályokat indít az új vezetés, nyugodtan meg lehetett volna csinálni, hogy nem veszik el az autonómiánkat, hanem csak kibővítik a saját gondolataikkal, a saját tanáraikkal az oktatást. Ennek semmi akadálya nem lett volna, és hosszú távon, demokratikus módon bekerülhettek volna a szenátusba is az oktatóik. Ennek ez lett volna az európai módja. Számomra a kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy elképzelhetetlen nem egyetemi polgárként, hanem alattvalóként létezni egy ilyen rendszerben.”

A sztrájkot is befejezték

Február 19-én nemcsak a felmondási papírokat adták be sokan, de az egyetem oktatói befejezték a 101 nappal korábban megkezdett sztrájkjukat is, miután Szarka Gábor kancellár és Novák Emil általános rektorhelyettes egy levélben megírta a tanároknak, hogy “a munkáltató, érintettsége hiányában a maga részéről lezártnak tekinti a sztrájktárgyalásokat”. Az oktatók úgy látták, hogy ezek után már teljesen reménytelen, hogy az érdemi egyeztetés köztük és az új vezetés között a továbbiakban megtörténjen, így az október elsején kezdődött sztrájkjuk okafogyottá vált. A munkabeszüntetés csupán jelképes volt, mert az oktatók folytatták a tanítást. Akkor kezdték el a szimbolikus sztrájkjukat, amikor lejárt az intézmény átszervezése miatt távozó vezetőség felmondási ideje, és munkába állt Szarka Gábor az egyetem kancellárjaként. A dolgozók hangsúlyozták, a kormány egyeztetés nélkül alakította át az egyetemet alapítványi intézménnyé, és vonta el az egyetem autonómiáját.

Free SZFE
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Minden hír a koronavírus-járványról
Élet+Stílus Vándor Éva 2021. március. 08. 09:35

Harry és Meghan: ez a bosszú inkább keserű volt, mint édes

Harry herceg és Meghan Markle Oprah Winfrey-nek adott interjúja több címlapra kívánkozó állítással is szolgált, és a maga jól megkomponált nyersességében engedett betekintést egy diszfunkcionális család életébe. A Buckingham-palotában nem lesznek boldogok.