A 2020 tavaszán – a koronavírus-járvány miatt – bevezetett online oktatás tapasztalatait gyűjtötte össze diákok, pedagógusok, szülők véleménye alapján az ADOM diákmozgalom online felmérése. Most, hogy (egyelőre csak) a középiskolák újra átálltak erre a rendszerre, különösen érdekes megvizsgálni a tapasztalatokat, még akkor is, ha a vizsgálat nem tekinthető reprezentatívnak.

Miért is jó egy diáknak az online oktatás?

A diákok közel egyharmada semmilyen pozitívumot nem talált ugyan az online oktatásban, a többiek több szempontból igenis értékelték a tavaszi időszakot. A legtöbben (a diákok negyede) a saját időbeosztást és a nagyobb önállóságot, valamint a nagyobb fokú rugalmasságot emelték ki a pozitívumok közül. Sokan értékelték a távoktatásban azt is, hogy a diákok több időt szánhatnak azokra a tárgyakra, amelyek nehezebben mennek nekik.

A diákok 17 százaléka főképp a távoktatás kényelmességét emelte ki, azt, hogy nem kellett hajnalban kelni, jobban ki tudták magukat pihenni, időt spórolnak az ingázás elhagyásával. Értékelték a diákok azt is, hogy a tantermi oktatással ellentétben szabadon lehet enni, inni és mosdóba járni, több időt tudnak a szabad levegőn (például a kertben vagy egy közeli parkban) tölteni.

Miért is rossz?

A „sötét oldalon”, a negatívumok között a kitöltő diákok több mint harmada leginkább a tananyag és a kiadott feladatok mennyiségét kifogásolta. Úgy érzik, hogy a távoktatás során túl nagy elvárásokat és túl rövid határidőket szabnak meg a tanárok számukra. Szintén hangsúlyosan jelent meg a válaszok között, hogy az online oktatás bevezetése óta nincs egyértelműen elhatárolva a tanulóidő és a szabadidő: bármikor, akár késő este vagy hétvégén is érkezhet értesítés valamilyen sürgős házi feladatról a tanárok részéről.

A diákok 17,1 százaléka komoly problémának tartja, hogy az online oktatás bevezetése óta nem kapnak elegendő magyarázatot és segítséget a tanároktól. Az is sokakat zavar, ha a rengeteg különböző online platformot párhuzamosan kell használniuk.

Szintén felmerült negatívumként, hogy az önálló időbeosztás miatt könnyű lemaradni az iskolai teendőkkel. Különösen a végzősök között jelent meg az érettségivel kapcsolatos aggodalom, mivel az érettségire való felkészítés egyes iskolákban nem tudott hatékonyan megvalósulni az online keretek között, ráadásul az érettségi lebonyolítása kapcsán is sokáig bizonytalanságban voltak.

Néhányan azt is említették, hogy a készségtárgyakat nem szabadna erőltetni az átmeneti online oktatás során (főleg nem rossz osztályzatokkal büntetni), inkább lehetőségként érdemes felkínálni a diákok számára.

A kérdőívet kitöltő diákok döntő többsége a tanulásra fordított idő növekedéséről számolt be. A felmérés szerint összességében egy tízes skálán 5,31-re értékelte a tavaszi online oktatási szezont.

Tanításba befogott szülők

Ez nem is olyan rossz értékelés, egy erős közepes, de a szülők ennél csak kicsit jobb véleménnyel voltak az 5,82-es átlagukkal. A szülői válaszadók közel 70 százaléka azt emelte ki, mint a tavaszi karanténoktatás fő tanulsága, hogy többet kell foglalkozniuk a gyerekük iskolai teendőivel, igaz a válaszadók közel 30 százalékának kevesebbet. Átlagban egy általános iskolás gyerekkel iskolai ügyekben a szülei 3 órát foglalkoztak. Nyilván nem véletlen, hogy azok a szülők, akik középiskolás korú gyermeket nevelnek, jóval kevésbé panaszkodtak emiatt.

Hogy mit tartottak jónak a tavaszi online oktatásban, arról megoszlott a szülők véleménye. 17,5 százalék a diákok saját időbeosztását, önállóságra való nevelését, 11,9 százalék a tanárok hozzáállását, segítőkészségét emelte ki. Mindössze 7,8 százalék érzi hatékonyabbnak a távoktatást, mivel tapasztalatai szerint a tananyaggal is gyorsabban tudtak haladni. A válaszadók egynegyede semmilyen pozitívumot nem tudott említeni. Negatív tapasztalat volt bőven, ezek nagyjából egybecsengenek a diákok válaszaival: a gyerek túlterheltsége, az átláthatatlan mennyiségű különböző platformok használata, a tanári magyarázatok elmaradása. A szülők közül sokan sérelmezik, hogy sok tanár nem tartott online órákat, így – különösen az általános iskolások esetén – rájuk hárult a tananyag elmagyarázásának feladata.

Drasztikus pluszmunka a tanároknak

Az online vizsgálatban a tanárok is részt vettek, és megdöbbentő munkaterhelésről számoltak be. Döntő többségük szerint sokkal több időt és energiát kíván tőlük az online oktatás, mint a hagyományos. A pedagógusok felének naponta a szorosan a tanításra fordított ideje 10 óra vagy annál is több. Egynegyedüknek 8-9 óra.

Az óráikat a válaszadók 38 százaléka elsősorban online formában tartja meg (például videóhívás formájában), 30 százaléka főleg online elküldött tananyag és feladatok formájában, 19 százaléka nagyrészt feltöltött videó vagy hanganyag segítségével, míg 12,9 százalékuk egyéb módon (például nem saját maguk által összeállított tananyag, hanem főleg internetes linkek, anyagok, videók segítségével).

Nagyon tanulságos, hogy a tanárok leginkább a diákok hozzáállását, lelkesedését említették pozitívumként (30 százalék). A pedagógusok 15,9 százalék a digitális készségek fejlődését említette itt, néhányan a diákok nagyobb önállóságát, és a távoktatás kényelmességét. A tanári válaszadók ötöde azonban semmilyen pozitívumot nem tudott említeni.

A tanárok ötöde hiányolja a személyes kontaktust a diákokkal, majdnem ugyanennyien gondolják, hogy a távoktatás nem hatékony, és a felmerülő technikai problémákat és nehézségeket is sokan emlegették a negatív oldalon.