Vízi állatok lehettek a zsiráfnyakú Tanystropheus nembe tartozó őslények, amelyek sok fejtörést okoztak számos paleontológusnak.
A Zürichi Egyetem (UZH) vezetésével folyt kutatásban fejlett számítógépes technológia segítségével fejtették meg a titkot, hogy vajon vízben vagy szárazföldön éltek-e 242 millió éve a különleges állatok.
A Stephan Spiekman vezette nemzetközi kutatócsoport az úgynevezett szinkrotronsugárzású mikrotomográfiát alkalmazta, hogy koponyatöredékekből a hosszú nyakú dinoszauruszok életmódjára következtethessenek.
Két fontos felfedezést tettek. Világosság vált egyrészt, hogy a Tanystropheus nembe tartozó élőlények vízi állatok voltak, bár nem túl mozgékonyak: hosszú nyakuk segítségével a meglehetősen lassú úszók rejtekhelyükről kikémlelték zsákmányukat, majd észrevétlenül közel kerültek hozzá.
#Tanystropheus, a bizarre giraffe-necked #reptile which lived 242 million years ago, has long puzzled #paleontologists. UZH researchers have now shown in a 3D #reconstruction of the skull that the creature lived in water and was surprisingly adaptable. https://t.co/u4hbY2WBch pic.twitter.com/lquH7b16vQ
— University of Zurich (@UZH_en) August 6, 2020
A koponya szinte teljes háromdimenziós rekonstrukciója alapján a kutatók arra jutottak, hogy a Tanystropheus koponyáján a vízi életmódhoz való alkalmazkodás több jelentős jele megmutatkozik. Az orrnyílások az orr felső részén helyezkedtek el, csakúgy, mint a krokodiloknál. A fogak hosszúak és íveltek voltak, tehát tökéletesek arra, hogy a csúszós prédát, például halakat és tintahalakat fogva tartsák. A végtagokon és a farkon azonban hiányzott a hidrodinamikai alkalmazkodás jele, ebből arra következtetnek, hogy nem voltak különösen jó úszók ezek az állatok.
Tanystropheusoktól származó maradványokra elsősorban a Lugano közelében lévő Monte San Giorgio hegyormon bukkantak, a fosszíliák lelőhelye az UNESCO világörökség részét képezi. Erről a lelőhelyről két Tanystropheus-faj ismert a fosszíliák alapján: egy kis és egy nagy méretű. Eddig úgy vélték, hogy a két egyed ugyanazon fajba tartozik, csak egyikük egy fiatal, másikuk egy felnőtt állat.
He's not on Twitter - so I popped by his office to snap Stephan Spiekman with his amazing Tanystropheus skull! (fossil & 3D reconstruction) -- see https://t.co/L2nzK5Hkhz pic.twitter.com/OccNbJ99Yb
— Dennis Hansen (@DennisMHansen) August 6, 2020
Az új kutatási eredmények ellentmondanak az eddigi feltételezéseknek, a nagy példánytól származó rekonstruált koponya jelentősen különbözik a kisebb koponyától.
A tudósok eredményeikről a Current Biology című tudományos folyóiratban számoltak be.