Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A koronavírus-járvány miatt zárva tartanak az állatkertek, így a látogatói bevételektől elesnek, de az állatok folyamatos gondoskodást igényelnek, ami viszont pénzbe kerül. Megkérdeztük a magyar állatkerteket, hogyan élik túl a következő hónapokat.
Meghökkentő nyilatkozatot tett a Neumünsteri Állatkert igazgatója, Verena Kaspari a múlt héten. A német sajtónak arról beszélt, hogy ha a koronavírus-járvány miatti bevételkiesés nyomán nem tudnák mivel etetni az állataikat, akkor bizonyos állatoknak valamelyik másik állatot tálalnák fel.
Kaspari hozzátette, hogy ezt természetesen csak a legvégső esetben tennék meg. „Ha – és most valóban a lehető legrosszabb forgatókönyvvel számolunk – nem lesz több pénzünk takarmányokat vásárolni, vagy megtörténne, hogy a takarmányszolgáltatók már nem tudnának szállítani, akkor levágnánk az állatokat más állatok etetésére” – mondta. Az nem derült ki, hogy pontosan milyen állatok lennének érintettek ebben a vészforgatókönyvben, csak annyi, hogy a veszélyeztettek nem.
A felvetett intézkedés drasztikusnak hangzik, de rávilágít arra, hogy mekkora bajba sodorhatja a járvány az állatkerteket. Megkérdeztünk néhány nagyobb, klasszikus intézményt, a Nyíregyházi Állatparkot, a Kecskeméti Vadaskertet, a Budapesti Állatkertet, a Pécsi Állatkertet és a Szegedi Vadasparkot arról, szerintük mekkora kieséssel kell számolniuk, felmerülhet-e náluk valaha a Németországban felvetett ötlet, és hogy tapasztalnak-e bármilyen változást az állatok viselkedésében, amióta nincsenek látogatók.
Az állatok biztonságban vannak
A nyilatkozók egyhangúlag arról beszéltek, hogy a Neumünsteri Állatkert felvetése egészen biztosan nem fogalmazódhat meg az intézményeikben. A Budapesti Állatkert hangsúlyozta, hogy náluk semmi nem indokolja az ilyen típusú intézkedések lehetőségének felvetését.
„Az Állatkertben lakó mintegy kilencszáz állatfaj több mint tízezer egyede semmiben sem szenved hiányt, róluk továbbra is folyamatosan, a legmagasabb színvonalon gondoskodnak. A takarmányellátás is biztosított, mert az Állatkertnek korábban beszerzett készletei, tartalékai is vannak, és a járvány a további beszerzések terén sem okozott fennakadásokat” – küldte el kérdéseinkre közleményben a választ az állatkert.
Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója is arról beszélt, hogy nem csak akkor kell az állatokra odafigyelnie egy állatkertnek, amikor pénzt keresnek velük: a bajban is meg kell oldani az ellátásukat. „Remélem, hogy a német kolléga a takarmányállatok levágásra gondolt. Azt nem hiszem, hogy zebrát vagy zsiráfot etetnének meg az oroszlánnal” – mondja az igazgató.
A Kecskeméti Vadaskert is értesült a felvetésről, ők nem kívánják minősíteni sem a gondolatot, sem a nyomásgyakorlást, amellyel a német állatkert próbált élni. Számukra ez elfogadhatatlan, de úgy vélik, a nemzetközi szakmai szervezetek dolga lesz az ügy bírálata. Hisznek abban, írták válaszukban, hogy a rájuk bízott állatokat nehéz körülmények között is el tudják látni, gondozni tudják őket, és nemcsak a törvényi előírások miatt, hanem az ott dolgozó valamennyi munkatárs elhivatottsága, az élővilág iránti tisztelete és kötelessége miatt is.
Félreértésekre adhat okot, hogy a német állatkert nem közölte, milyen állatokról van szó, ugyanakkor – és ettől függetlenül – ilyen eljárás náluk sem merülhet fel – mondta Siptár Dávid, a Pécsi Állatkert ügyvezetője a hvg.hu-nak. „Nem lehet cél és eszköz sem, a Pécsen tartott állatok jó része veszélyeztetett faj, ráadásul az ötlet nem is feltétlenül logikus: ha egy nagymacskából indulunk ki, ő elfogyaszt annyi húst, hogy a tartalék is csak napokig tartana” – mondta.
A Szegedi Vadasparktól Veprik Róbert igazgató arra emlékeztett, hogy amikor megalapítanak egy állatkertet Magyarországon, akkor arra vonatkozóan is ki kell találniuk egy forgatókönyvet, hogy miként számolnák fel az intézményt, ha arra szükség lenne. Ők azonban egyáltalán nem fontolgatnak ilyen lépéseket, stabil a helyzetük, az állatok megkapják a takarmányt és a szükséges állatorvosi kezelést, és az alkalmazottakat is ki tudják fizetni.
„Persze, minden attól is függ, hogy mikor lehet kicsit lazítani a korlátozásokon, mikor térhetünk vissza a normális kerékvágásba. Azt látom, hogy a német állatkert is inkább csak egyfajta figyelemfelhívásként jelezni akarta, hogy nekik nagyon nagyok a gondjaik. De nem gondolnám, hogy minden téren komolyan gondolták azt, amit mondtak. Mi olyanok vagyunk, mint a hobbiállattartók, nekünk az állatokért felelnünk kell. Nekünk ezek az állatok nemcsak a gyűjteményünk részei, de az életünk részei is, ugyanúgy társként kezeljük őket, mint más a kutyáját vagy macskáját. Nekünk őket felelősséggel kell gondozni” – hangsúlyozta Veprik Róbert.
Mekkora lehet a kiesés?
Abban a legtöbb válaszadó egyetért, hogy a mostani kiesés pénzügyi szempontból is jelentős, hiszen a kijárási korlátozás az állatkertek leglátogatottabb időszakára esik. A Budapesti Állatkert 240 dolgozóját 50 különböző munkakörben foglalkoztatják, ahol lehetséges, home office-ban, ahol nem, ott turnusváltással, de senkinek nem került veszélybe az állása. Ugyanakkor az állatkert közlése szerint durva becsléssel az már most is elmondható, hogy a március 15-e óta kiesett bevétel meghaladja a százmillió forintot. A vezetés folyamatosan kapcsolatban van a Fővárosi Önkormányzattal, és állításuk szerint közösen dolgoznak a nehézségek megoldásán.
A Kecskeméti Vadaskert költségvetése önkormányzati támogatásból és saját bevételeiből tevődik össze. „A jelenlegi helyzetben, amikor ezek a bevételek hiányoznak, és a bezárás a Vadaskert leglátogatottabb időszakára esik, mindez a bevételek legalább 50 százalékos kiesését okozzák” – közölték. A kecskeméti önkormányzat többletforrást biztosított a Vadaskert részére, de ha a bezárás június 30-a után is elhúzódik, akkor az idei évre a bevételkiesés a 90 százalékot is elérheti. „Ez alapjaiban megingatja egy intézmény működtetését kormányzati támogatás hiányában” – írták.
Az állatkertek életében jellemzően a március 15-ei ünnepnap az első valóban nagy tömegeket vonzó időpont, majd a látogatószám emelkedésnek indul és augusztusban tetőzik.
„A bezárás tehát egy különösen érzékeny időszakban történt. Ha a járvány és így a zárva tartás is novemberben következik be, úgy valószínűleg kisebb nehézségek árán, de át tudtuk volna vészelni ezt az időszakot. Így azonban akkor kezdődtek a kihívások, amikor tartalékjainknak már amúgy is a végén járunk” – mondta Siptár Dávid. A Pécsi Állatkert márciusra nettó 14, áprilisban 27, májusban 31, júniusban 31 millió forintos jegybevételkieséssel számol. Minél később tudnak megnyitni, annál nagyobb lesz a végösszeg. Siptár Dávid hozzátette, hogy a Magyar Állatkertek Szövetsége, az állatkertek tulajdonosai egyeztetnek a kormányzati vezetőkkel, és remélik, hogy a hazai állatkertek segítséget kapnak.
Szegeden is jelentős a bevételkiesés, ugyanakkor becsléseket nem közöltek. „Nem titok, hogy nagyon nehéz lesz ezt az évet túlélni, hiszen nekünk nyáron kell megtermelni mindazt, amiből a következő márciusig tudunk élni. Amint hagyják, hogy nyissunk, abban a percben ki fogunk nyitni” – fűzték hozzá.
A Nyíregyházi Állatkert április végéig a tartalékokból működik, július végéig pedig önkormányzati támogatásból tudják megoldani a létfenntartó működést. „Amennyiben nem tudunk legkésőbb augusztusban kinyitni és teljesen elbukjuk a nyári szezont, többszáz millió forintos támogatásra lesz szükségünk jövő tavaszig a túléléshez” – írták. Számításaik szerint július végéig 400 millió forint feletti kiesésük lesz, ha júliusban is zárva vannak, az további 200-250 millió forintos kiesést jelent.
Nyíregyházán a vezetésnek jelentősen csökkentenie kellett a költségeket, a biztonsági szolgálat szerződését megszüntették, és mivel három szállodát is üzemeltetnek, az ottani pincérek és szakácsok átvették a szállodák és a 35 hektáros park őrzését – mondta Gajdos László.
Túl kell élni
A költségcsökkentés és az önkormányzatok által nyújtott támogatás mellett az állatkertek különböző eszközökkel küzdenek a fennmaradásért. A legtöbben az adományokban és az egyszázalékos felajánlásokban bíznak, de sokan a látogatók segítségét is kérik. Erre bevett gyakorlat az állatok örökbefogadása. Szegeden rekordmennyiségű örökbefogadást indítványoztak, de a Nyíregyházi Állatkert is kapott egy egymillió forintos anyagi támogatást – név nélkül. Volt, aki egy kamion szénát, más több mázsa almát küldött nekik. Pécsre is sok felajánlás érkezett, ezek mértéke takarmányban mérve két heti élelmezést tesz lehetővé. Több állatkert is akciókat indított: segítő jegyet, vagy éves bérletet lehet most vásárolni, amelyek a nyitástól számítva lesznek érvényesek.
Azon túl, hogy az állatkertek lakói semmiben nem szenvednek hiányt, vannak parkok, ahol érzik a látogatóhiányt. Kecskeméten például a nagymacskák, a szibériai tigrisek és az afrikai oroszlánok hiányolják a gyerekeket és a felnőtteket, ők ugyanis mindig előszeretettel feküdtek fel a pódiumokra, hogy megmutathassák magukat. A fővárosi állatkert dolgozói az első néhány napban még nem érzékeltek semmi különöset, de mostanában már úgy látják, hogy az állatok egy része kicsit furcsállja a látogatók hiányát, illetve, ha mégis látnak valakit, aki láthatóan nem állatkerti munkatárs (pl. fotós, tévéstábtag), akkor arra nagyon odafigyelnek: ekkora figyelmet egy-egy látogatónak máskülönben nemigen szoktak szentelni.
A legtöbben a közösségi média felületek segítségével biztosították, hogy a látogatók a kijárási korlátozás alatt se maradjanak állatok nélkül. A Szegedi Vadaspark virtuális sétára hívja őket, a nyíregyházi ZOOTv ismeretterjesztő, látványos kisfilmek segítségével mutatja be a náluk élő állatokat, a pécsi, a kecskeméti állatkert betekintést enged a mindennapjaikba, a fővárosi pedig digitálisan próbálja pótolni a tanulmányi csoportok állatkerti látogatásait, illetve a webkamerák segítségével benézhetünk néhány állathoz is.
Egymással etethetik meg az állatokat egy német állatkertben
