Jordán Ferenc hálózatkutató biológus szerint fájdalmas időszak jön, de muszáj tanulnunk belőle, mert ha nem, ennél is durvább vírusok jönnek.
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus már fél évvel ezelőtt arról beszélt a Válasz Online-nak, hogy az emberiség az elmúlt évtizedekben mást sem tett, mint megágyazott az új vírusoknak és kórokozóknak. A lap fél évvel később visszatért a témára, és immár a koronavírus-járvány valóságában készített interjút az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét vezető tudóssal – természetesen nem személyesen, hanem a virtuális térben.
Jordán Ferenc nem ringat illúziókba. Szerinte vissza fogjuk még sírni a középkori pestisjárványokat. Az elemzéseik helytállónak bizonyultak. „Tudtuk, hogy ha rengeteg ember él összezsúfolva a globalizált világban, abból ez következik. Szóltunk is” – mondja a kialakult helyzetről.
Jordán Ferenc szerint vannak brutálisabb, halálosabb vírusok, mint a koronavírus, de arra figyelmeztet, hogy most még nem tudhatjuk, mennyi lesz a végszámlán. „A nagy kérdés az, hogy a különféle országok egészségügyei hogyan képesek megbirkózni a járvánnyal. Afrikában is megjelent már a koronavírus, s ott valószínűleg sokkal nagyobb tarolást látunk majd, mint a fejlett országokban” – mondta, hangsúlyozva, hogy Afrika egészen új helyzetet teremthet.
A szakembernek ugyanakkor a jövőre nézve is vannak meglátásai. Például az, hogy bármikor jöhet egy még ennél is durvább világjárvány, és ha nem változtatunk, jönni is fog.
Ez most a nagy ziccer, hogy végre tanuljunk az eddigiekből. Sajnos ez nem erősségünk, de érdemes lenne
– figyelmeztet Jordán.
Arra a felvetésre, hogy a mostani járvány gazdasági hatásai komoly tanulópénzt jelentenek, Jordán Ferenc azt mondta: „pontosan oda fogunk kilyukadni, ahova döntésekkel és lassú, tervszerű átalakulással is eljuthattunk volna, sokkal kevésbé fájó módon.” Azaz: ha a légitársaságok csődbe mennek, drágábbak lesznek a repjegyek, kevesebben fognak utazni, kevésbé leszünk globalizáltak.
Néhány évtized alatt jutottunk el onnan, hogy a repülés luxus addig, hogy húsz euróért lehet Barcelonába menni. Márpedig hiába imádunk utazni, ennek több a káros hatása, mint az előnye.
Igen, az utazik majd, aki profi, akinek szakmai elintéznivalója van, aki meg kedvtelésből repül – nos, azok a gazdagok lesznek. Mert bizony drága lesz. Legyen is drága. Nem is kell mindenkinek fapadosokkal végigszántania az eget. Semmi értelme. Nem olyan nagy baj az sem, ha az alsógatyánk nem Bangladesből vagy Kínából érkezik. Szóval ebben a pillanatban, 2020 márciusának közepén tragikusnak látszik a vírus okozta helyzet, de bőven lehet, hogy ez indít el minket a normalizálódás felé.
Jordán Ferenc szerint a járványhelyzetben most az a legnagyobb kérdés, hogy az új koronavírus „vissza tud-e térni oda, ahol már járt, s hogy milyen fokú immunitást lehet szerezni ellene. Ezért talán jobb, ha nem is a vírussal törődünk, hanem magunkkal. Azzal, hogy ne adjuk tovább. A terjedését kell megállítani. Ennyit tehetünk most gyorsan. Az eddigi adatokból az látszik, hogy a karantén nem rossz megoldás ugyan, de a legjobb, ha az emberek nem mozognak.” Szerinte most úgy tűnik, hogy a vírus két hónap alatt átszalad egy országon és lecseng.
Ez alapján tehát itt nekünk, magyaroknak a Háború és békét nem érdemes most levennünk a polcról, de talán érdemes egy-két Rejtőt betárazni. Közben persze azt is látjuk, hogy egy olasz megfertőzött egy kínait. Nagyon izgalmas, mekkora lesz a hatása. Ha ez a vírus képes visszamenni területekre, ahol már járt… Akkor az már Háború és béke.