A gőzhajtású, kötélvontatású vasút Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére épült meg, aki Lyonban látott hasonló szerkezetet – az volt az első Európában. A budapesti lett a második. Fő célja a Várban működő minisztériumok és a Várszínház (ma a Miniszterelnökség) gyorsabb, egyszerűbb megközelítésének elősegítése volt, azokat ugyanis egészen 1928-ig, az első oda közlekedő autóbuszjárat elindulásáig más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett elérni.

A sikló terveit Jaruszek Ödön készítette, az építését 1868 júliusában kezdték meg. A pálya alsó végére került az impozáns indítócsarnok, ott helyezték el a gépészeti berendezéseket, köztük a mozgatóerőt biztosító gőzgépet. A felső állomás egy egyszerűbb kivitelű fogadóépület lett. A normál nyomtávú, harmincfokos hajlásszögű pálya hossza 95 méter volt, és 50 méteres szintemelkedést kellett leküzdenie – olvasható a BKV honlapján.

Különlegessége, hogy kétszer három kocsija – Margit és Gellért – egymás felett helyezkedik el, így háromszor nyolc, azaz huszonnégy utast tud egyszerre szállítani.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az akkor még Budai Hegypálya 1944 végéig változatlan műszaki megoldásokkal működött. December 20-án bombatámadás érte, a helyreállításáig 1986-ig kellett várni. A megújult siklót már villanymotor hajtja, gépészete a felső állomás alá került.

A hétfő délelőtti ünnepségen Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes az arról beszélt, hogy a Budavári Sikló is egy olyan időszakban született, amely a város kiemelkedő fejlődéssel és haladással teli korszaka volt. A budapestiek számára mindig példaként szolgálhat a százötven évvel ezelőtti kor, amikor a fővárosiaknak a kontinensen az elsők között hozták el a legmagasabb színvonalú technikát – mondta.

Hozzátette azt is, hogy a jelenlegi városvezetők számára is példamutató az a technikai innováció, bátorság és az életminőséget, közlekedést javító elköteleződés, amelyet az akkoriak képviseltek.