A nyolcnapos hanuka vagy hanukka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi Templom újbóli felszentelésére emlékeznek. Az örömünnep, a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepe a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-től tévét hó 2-ig tart, azaz a Gergely-naptár szerint idén december 23. és 30. között lesz, az első gyertyát az ünnep előestéjén, december 22-én gyújtják meg.
A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i. e. 168-ban kiszlév hó 25-én vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint három évvel később, i. e. 165-ben ugyanezen a napon foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. Amikor a megszentségtelenített Szentélyben meg akarták gyújtani az örökmécsest, csak egy kis korsónyi tiszta, megszentelt olajat találtak. Jóllehet ez alig egy napra lett volna elég, csodás módon mégis nyolc napig égett, amikorra elkészült a tiszta, megszentelt olaj, és a Templomot újra felavathatták; erre utal az ünnep felavatás jelentésű elnevezése.
Hanuka az öröm ünnepe, ilyenkor sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad. A család tagjai megajándékozzák egymást, játékkal, beszélgetéssel töltik együtt az estéket. A legkedveltebb játék a trendedli elnevezésű pörgettyű, amelynek négy oldalán négy héber betű áll. Bár a betűknek eredetileg az ünneppel kapcsolatos jelentésük volt, ma már átértelmezték őket, és a játék szabályait is kifejezik: a játékosok pénzben vagy dióban, mogyoróban játszanak. Szokás ilyenkor a gyerekeknek pénzt - hanukageltet - és ajándékokat is adni. Az asztalra fánk és latkesz (liszttel, borssal és sóval összekevert, olajos tepsiben kisütött reszelt krumpli) kerül, emlékezésül az olaj csodájára.
A hanuka ünnep alkalmával Budapesten, a Nyugati téren december 22. és 29. között ismét meggyújtják az óriási hanuka-gyertyát.