A vashiányt és az emiatt kialakuló vérszegénységet az egyik legelterjedtebb népbetegségnek is mondhatjuk, ezért már világnapot is kapott: november 26-a vashiány napja.
Bolygónk lakosságának egyharmadát érinti a vashiányos állapot, amely ha tartósan fennáll, vashiányos vérszegénységhez vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világ népességének 24,8 százaléka, azaz több mint másfél milliárd ember él vérszegénységgel.
Ez leginkább a kisgyerekeket (közel minden második hat év alatti gyereket), illetve a várandós nőket érinti (41,8 %), de az iskolások és az idősek negyede, és a nem várandős nők 30 százaléka is vérszegény. A férfiaknál ritkábban fordul elő, de náluk is 12,7 százalék az előfordulása a WHO adatai szerint.
A vas elengedhetetlen az emberi szervezet működéséhez, szerepe van a DNS szintézisben, agyfejlődésben, sejtszintű energiatermelő folyamatainkban, enzim- és immunrendszerünk működésében, idegrendszeri folyamatainkban, szív és vázizomzatunk oxigén ellátásában és alapvető építőköve a vérben található hemoglobinnak, amely az oxigént szállítja a sejtekhez.
Vashiányos állapotban ezért romlik az általános egészségi állapot, rosszabb a közérzet, könnyebben betegszünk meg, krónikus betegségben szenvedőknél további hanyatlás következhet be, és súlyosabb esetben vashiányos vérszegénység alakul ki
Ha a szervezet nem jut elegendő vashoz, először az úgynevezett „vasraktárakból” használjuk fel a tartalékot. Ám miután ezek is kimerültek, megjelennek a vashiány tünetei. Ilyen tünetek a fáradtság, kimerültség, koncentrációzavar, ingerlékenység, sápadtság, fejfájás, körömelváltozások, hajhullás, szokatlan dolgok evése, megkívánása (pl. jég, mész, föld).
Mivel a testünk nem képes vasat termelni, ehhez a létfontosságú elemhez külső forrásból kell hozzájutnunk. A táplálkozással bevitt vas mennyisége azonban nem mindig képes fedezni a szervezet szükségletét. A zöldségekben fellelhető vasból például nagyon kevés tud felszívódni, ennél jóval többet tudunk bevinni a húsok, belsőségek fogyasztásával. Az úgynevezett fehér húsokhoz képest (baromfi, hal) több vasat tartalmaznak a vörös húsok, illetve a belsőségek (pl. a máj). Ám sok esetben az étkezéssel nem tudjuk megelőzni a vashiány kialakulását, illetve a már meglévő vashiányt aligha lehet megszüntetni pusztán élelmiszerekkel.