Kihasználtak.

Ezzel indokolja Cseh László olimpiai és világbajnok a Magyar Hangnak adott interjújában, miért nem vállal majd semmilyen szerepet az úszósportban visszavonulása után. Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy:

Amíg úszom, addig nem gondolkodom azon, mit szeretnék csinálni majd civilként. Egyelőre úgy vagyok vele, a vizet minden formájában szeretem, még a szabadságom ideje alatt is, hiszen most is a tenger mellett pihentem, eljárok horgászni, és számomra nincs olyan, hogy zuhanyozni sincs kedvem. Ennek ellenére azt már biztosan tudom, ha abbahagyom a versenyszerű sportolást, nem maradok az úszáson belül. Sem edzőként, sem pedig sportvezetőként. Sőt, noha azt nem mondom, hogy soha többé nem látnak majd úszni, az uszodát is el fogom kerülni, mint munkahelyet.

A Kiss László-ügyben is visszaéltek a nevével, de a Gyárfás-korszak utáni vezetés, Bienerth Gusztáv tevékenykedése is csalódás volt neki.

A sportágra ömlő pénzesőnek örül, de szerinte okosabban kéne támogatni az úszni vágyókat és családjaikat, akiknek nehézséget okoz a gyerekek eljuttatása edzésre, vagy edzőtáborokat kell fizetniük. Szerinte rosszul látja, aki az úszóedzéseket végeláthatatlan monoton úszásfolyamként képzeli el, és bár gyerekként még elfogadta, hogy az edzők ordibálva vagy bántalmazva ösztönzik, ma már tűzzel-vassal irtaná az ilyesmit, mert

kényszerből sosem lesz eredmény.