A sörforradalomnak nevezett jelenség kezdetekor – az 1980-as évek végén – 1 milliárd hektoliter körül mozgott a világ éves sörtermelése, és ez nőtt mostanra majdnem a duplájára, vagyis pontosan 1,95 hektoliterre.

sxc.hu

Arról szó sincs azonban – legyenek bármely divatosak –, hogy a gombamódra szaporodó kicsi, többnyire néhány ezer hektoliteres éves kibocsátású főzdéknek lenne köszönhető, hogy harminc év alatt megduplázódott a világ sörfogyasztása. Mint annyi másban, e téren is a "felelős" elsősorban Kína, amelyik 2018-ban több mint 400 millió hektoliter sört termelt. Az ország globális sörpiaci részesedése 20,8%. Figyelemre méltó Vietnam, Dél-Korea, Thaiföld és a Fülöp-szigetek bekerülése is a top gyártók közé, utóbbi kettő az elmúlt fél évtizedben évente több mint 10 százalékkal növelte termelését. Ennek fényében érthető, hogy nálunk is egyre másra bukkannak fel az ázsiai sörök. Vietnamban a lager sörök uralják a piacot, sörtermelése meghaladja a 43,5 millió hektolitert, amit 2020-ra 50 millió hektoliterre kíván növelni. Vietnam 2016-ban meglepő, 15,4%-os növekedést ért el, jelenleg 2,3%-os piaci részesedéssel rendelkezik. Vietnamban egyébként a lager sörök a legnépszerűbbek.

Dél- és Közép-Amerika is rohamléptekkel zárkózik fel a világ top sörgyártói közé. A brazilok és a mexikóiak 1990-hez képest megháromszorozták a termelésüket – ezzel harmadikok és negyedikek a világranglistán. A top gyártók közé még befér Kolumbia is. Brazília 125 millió hektoliter mennyiséggel a harmadik helyen áll a világ sörgyártásában, 7,3%-os világpiaci részesedéssel rendelkezik, és éves bruttó sörtermelése évről évre 5 százalékkal nő. Mexikó elsősorban a nálunk is közkedvelt kukoricasöréről híres, de nincs szégyenkezni valója az európai bevándorlók által meghonosított árpasörök miatt sem. Ma Mexikó 111 millió hektoliter sört termel, a világ sörpiacának 5,8%-ával rendelkezik.

Az Egyesült Államok termelése mennyiségben különösebben nem változott, ennek ellenére stabil másodikok. Az Egyesült Államok 240 millió hektoliterrel a világ sörgyártási piacának 11,4% -át fedi le. Az USA-ban szemben a többi országgal, már sok tekintetben komoly szerep jut a kisebb főzdéknek. A jelentős sörfőző országok közül egyedül itt haladja meg a kisüzemek (microbreweries) piaci részesedése a 10 százalékot. Míg a 90-es évek végén kevesebb mint 700 kisüzemet tartottak nyilván, addig csak 2017-ben egyetlen esztendő alatt rekordszámú, 997 sörfőzde kezdte meg működését. Számuk 2018-ra elérte a 6300-at, és nem látszik még a sörfőzdenyitási láz csökkenése.

Európa meghökkentő meglepetését a németek szolgáltatták: az NSZK-ban harminc éve még 94 millió hektolitert főztek, sőt az NDK-val együtt összesen 118 milliót könyvelhetett el a német sörgyártás. Jelenleg viszont csak 82 millió az éves kihozatal. Németország piaci részesedése 4,9%. Szégyenszemre Oroszország 2018-ban már megelőzte a németeket, és a tendenciát elnézve ez a különbség csak nőni fog az oroszok javára. A Szovjetunió 1989-es 48 millió hektoliterével szemben Oroszország 2018-ban több mint 87 millió hektoliter sört termelt, világpiaci részesedése 5,1%.

Hozzájuk képest az igazán sörbarátnak ismert Egyesült Királyság 44 millió hektoliter sört termelt a múlt évben, az előző esztendőhöz képest a termelés 0,7%-ot növekedett, 2,3%-os a globális sörpiaci részesedése. Ezzel le is maradt a világranglistán Japántól, ahol a sör a legnépszerűbb alkoholtartalmú ital. A söreladás közel kétharmada "házon belül" történik, csak a maradék az export. Japán 51 millió hektoliter sört termelt, amely a világ sörgyártási piacának 2,7%-át tette ki. Japánt és az Egyesült Királyságot követi nálunk régebben csak a "táncolós" nagyüzemi söreiről ismert Lengyelország, ahol a hagyományos lagerek mellett immáron nagy népszerűségnek örvendenek a kézműves sörök is. Az ország közel 40 millió hektoliternyi sört gyárt, amely 2,1% világpiaci részesedést eredményez.

Szóval, utazhatunk ide-oda a világban, sörből nem lesz hiány.