A jelenlegi szabályozások szerint egy gyerek akkor mehet iskolába, ha betöltötte a 6. életévét, ám, ha nem kellően iskolaérett, akkor a következő tanévben. Az iskolaérettséget az óvodapedagógusok állapítják meg – általában szakmailag kifogástalanul. Minden gyerek más ritmusban „érik meg”, van, aki nem alkalmas még az iskolára hat évesen, ezért az az érdeke, ha még egy évet óvodában tölt, de van, aki már unatkozna az óvodában, így neki iskolában a helye.

Egy szakértői bizottság arról is dönthet, hogy még plusz egy évet óvodában töltsön a gyerek (ezek valamilyen problémás eseteket jelentenek).

Ennek a nyolcvanas évektől bevált rendszernek ment neki annak idején Hoffmann Rózsa, de végül nem került be az általa fémjelzett köznevelési törvénybe.

Most azonban a hírhedt módosító tervezetből (sok más, kifejezetten romboló hatású passzus mellett – ezekről itt írtunk) azt is kiolvashatjuk, hogy visszatér Hoffmann ötlete is.

A tervezet módosító csomag szerint ugyanis, ha egy gyerek betöltötte a 6. életévet, kötelező elmennie iskolába. Akkor is, ha ő egy nappal a megadott határidő előtt, mondjuk augusztus 30-dikán született. Azaz simán elképzelhető, hogy egy év különbség lesz két elsős között a naptári éveket tekintve (és az aktuális fejlettségi szintjeikről itt még szó sincs).

Ha egy szülő vagy óvodapedagógus nem gondolja, hogy a 6. életévét már betöltött gyerek már iskolaérett, akkor a szakértői bizottsághoz kell fordulnia. Eddig tehát e bizottságok csak a „problémás esetekkel” foglalkoztak, most pedig minden kérelmet nekik kell elbírálniuk. Erre semmi szükség nincsen, hiszen az óvodapedagógusok el tudják ezt dönteni, és borítékolható, hogy nem is lesz rá kapacitásuk a bizottságoknak.

A tervezet szerint ráadásul még az igazán problémás gyerekek sem maradhatnak további egy évet az óvodában

Bezzeg a másik irányban nyitna a módosítás: ha a szülő kéri, és a szakértői bizottság egyetért, akkor hatéves kor előtt is elviheti iskolába a gyereket.

A tervezet szigorítaná a kötelező óvodáztatást is. Többek között azt írja le, hogy közigazgatási perben (!) dőlhet majd el, hogy valaki otthon maradhat-e még egy évet.

A módosítások szakmailag nemigen indokolhatók, az viszont elképzelhető, hogy az óvodai kapacitások szűkössége miatt van arra szükség, hogy „kitakarítsák” minél hamarabb a gyerekeket az ovikból.

Azaz korábban bekényszerítik őket az óvodába, aztán sokukat éretlenül zavarják el iskolába.