A korábbinál jobban odafigyelnek a lemorzsolódó diákokra egy újonnan kifejlesztett jelzőrendszer segítségével – idézi a Magyar Nemzet Pölöskei Gábornét, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

Mint mondta, a Kréta elnevezésű tanügyigazgatási rendszer új modulja lehetővé teszi, hogy folyamatosan nyomon kövessék a gyerekek tanulmányi eredményeit, igazolt és igazolatlan ­hiányzásait.

A kétszázmillió forintba került szoftver havi bontásban feltünteti a mulasztásokat, az átlagokat, vagy hogy ki, melyik tárgyból áll bukásra. A tanulói adatokból diagramok, grafikonok készülnek, és a rendszer automatikusan értesítést küld az osztályfőnöknek, az intézményvezetőnek, valamint a szülőknek, ha valamelyik területen kiugró változás áll be.

Mindez az iskolai lemorzsolódás (idő előtti iskolaelhagyás) csökkentését hivatott elérni, így ugyanis hamarabb észreveszik a tanárok, szülők, ha egy diák a túl sok hiányzás vagy a rossz jegyek miatt veszélybe kerül, és előbb tudnak segíteni rajta.

Magyarországon a lemorzsolódás aránya jelenleg meghaladja a 12 százalékot, miközben a kormány vállalása szerint 2020-ra 10 százalék alá csökkentenék. Ennek azonban ellentmond, és erről Pölöskeiné nagyvonalúan hallgatott, hogy a tankötelezettség felső korhatárának 16 évesre csökkentése nyomán a lemorzsolódás ugrásszerűen megnőtt. Egy jó jelzőrendszer segíthet néhány veszélyeztetett gyerek rendszerben tartásában, de igazából sokkal hatékonyabb lenne, ha a tankötelezettség korhatárát visszaállítanák 18 éves életkorra.

Május elsején az ITM alá tartozó összes szakképző iskolában bevezették az új rendszert, de szeptembertől a Klebelsberg Központ fenntartásában működő általános iskolák és gimnáziumok is élhetnek a lehetőséggel, ha akarnak. Az egyre növekvő arányú egyházi iskolákra mindez nem vonatkozik.