Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
30 millió forintért hirdeti egy könyves portálon egy magyar férfi A hobbit és A Gyűrűk Ura két könyvbe kötött változatát. A nem igazán akciósnak hangzó ár oka: Hári István a könyveket kézzel írta. Lehet, hogy hamarosan a Trónok harca kézzel írott változata is megszületik, de addig is megkérdeztük tőle: mégis miért?
A görgetéshez szokott ujjainknak sokszor már a könyvlapozás is szokatlan. Mint ahogy az e-mailhez vagy csethez szokott reakcióidőnk is nehezen tud mit kezdeni egy kézzel írott levéllel. És ha nem túlzás, hogy kézzel írni már-már lázadásnak számít, akkor vajon minek számít kézzel könyvet írni? A választ egy olyan embertől próbáltuk megtudni, aki nehezen felfogható nagyságrendben űzi a kézírást: teljes könyveket ír át kézzel. Ráadásul magyar: Hári Istvánnak hívják.
Az egyik alkotását, A hobbit és A Gyűrűk Ura összesen kétkötetes, kézzel írott verzióját nemrég az AbeBooks Facebook-oldalán ajánlották J. R. R. Tolkien születésnapja alkalmából. A rendkívül impozáns könyvekért 115 ezer dollárt (33 millió forintot) kérnek az oldalon.
Hári István írói karrierje némileg meglepő módon egy óvodakereséssel kezdődött. A feleségével óvodát kerestek a lányuknak, végül egy Waldorf-intézmény mellett döntöttek. Ennek szellemi atyja, az osztrák polihisztor, Rudolf Steiner, akinek antropozófiaként ismertté vált gondolatvilága nagy hatást tett Hári Istvánra. Steiner egyik könyvében olvasott egy önfejlesztő módszerről, amelynek lényege, hogy napi rendszerességgel kell olyan új tevékenységet végezni, „amely nem adódik a mindennapi szokásokból, csak a saját akaratban gyökeredzik”. Hári István ennek a felismerésnek a hatására kezdett el írni, és hamar rájött, hogy a teleírt lapok esztétikai örömöt okoznak.
Csuklógörcs és esztétika
Rudolf Steiner előadásainak leírásával kezdett, hogy így jobban megérthesse. Hári szép kézírást „örökölt”, igaz, a Fábry Show egyik adásában, amelyben az AbeBookson árult könyveket is bemutatta, elárulta, az iskolában csak négyese volt írásból.
A Vizsolyi Biblia Új Testamentumával folytatta, ezt még golyóstollal írta, de közben rájött, hogy a kézirat lemásolásához ez nem a legalkalmasabb eszköz. Ezért párhuzamosan belefogott József Attila életművébe is egy vágott hegyű töltőtollal – ezt fia osztályfőnökének adta ajándékba. És tulajdonképpen a gyerekei tehetnek róla, hogy mindezek után J.R.R. Tolkien művei felé fordult: esti meseként olvasta nekik A Gyűrűk Urát. „Az előszavában olvasható, hogy ezt a mesebeli történetet már lejegyezték egyszer, és Nagy Piros Könyv néven őrizték. Ám az idők során eltűnt. Kíváncsivá tett, hogy vajon hogy nézhetett ki. Hogy kielégítsem ezt a kíváncsiságot, gondoltam, elkészítem” – idézte fel az ihlet pillanatát Hári István.
Merített papírra írta le az eredeti angol szöveget, elvégre Tolkien maga is így osztotta meg ezt a tanmesét, mondja. Hogy a történet kerek legyen, belevette A hobbitot is (ez a korábbi fordításban A babó címen jelent meg). „Emlékszem, amikor kb. két óra írás és három csuklógörcs után elkészült az első oldal. Nagyon elégedett voltam, pedig most visszanézve… hát, hogy is mondjam, az írásképem a javára változott meg” – mondja Hári István. A kétkötetes művet három évig készítette szabadidejében, 2007-re lett kész. A Tolkienlibrary.com-nak évekkel ezelőtt adott interjúban azt is elárulta, hogy korábban egy harmadik könyvet is tervezett, amelyben A Gyűrűk Ura függeléke és A szilmarilok szerepelt volna, de végül elvetette az ötletet.
Az ár miatt nem érdemes magyarázkodni
Az elkészült lapokat azonban még be kellett köttetni, ám egy könyvkötő sem nézte jó szemmel, amikor Hári István beállított hozzájuk 10 kilónyi, zacskókban heverő, teleírt merített papíroldallal. Folyton tovább küldték, végül a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium (Kisképző) akkori tanárához, Nagy Zoltánhoz került a projekt. Neki megtetszett, amit látott, és két kötetbe rendezte a lapokat. „Végül a piros bőrborítást el kellett vetni, mert úgy túlságosan Sztálin összes művére hajazott volna, és hát finoman szólva, messze nem ez volt a célom” – poénkodott Hári István, aki szerint bámulatos lett az eredmény.
A hobbitot később külön fakszimile kiadásban, nyomdai változatként is elkészítette. Bekötötték, majd elküldték a Tolkien-művek kiadási jogával rendelkező HarperCollins londoni irodájába. „A válasz szerint a könyv nagy sikert aratott, többször körbejárt a szerkesztők irodájában, ám, sajnálatos módon, nem látnak benne üzleti lehetőséget” – mondta Hári István.
A Tolkien-műveket követően is olyan témát keresett, amelyet a magáénak érez, így végül Shakespeare mellett döntött. Elkezdte az életművet, ehhez művészpapírt választott (miután a merített papír eltűnt a boltokból), és nyolc évbe telt, amíg mindent leírt az angol író-költőtől. Az eredeti 12 kötetbe lett rendezve, de nincsen bekötve. Készült egy hatkötetes, fakszimile változat is ebből The complete works of William Shakespeare címmel, ez – valamint egy ebből kiszerkesztett Rómeó és Júlia – szintén kapható az AbeBookson. Ezeken felül egy magyar nyelvű Macbethet is készített, amelyet ajándékba adott. Ugyancsak ajándék lett Petőfi Sándor János vitéz című művének kézzel írott változatából is. A legszebb művének egyébként pont a Macbethet tartja, mint mondja, talán az sikerült a legharmonikusabban.
A Shakespeare-összes miatt lépett kapcsolatba az AbeBooksszal, ahol megnyitotta saját virtuális üzletét. „Eddig nem nevezném sikertörténetnek, de majd kiforrja magát” – fogalmazott a kéziratok eladása kapcsán Hári István. Szerinte egyébként élőben kell látni ezeket a könyveket, hogy igazán kifejthessék a hatásukat. „Minimum elakad az ember lélegzete, amikor meglátja. Onnantól pedig nem kell az árak miatt magyarázkodni.” E ponton érdemes arról is szót ejteni, miért kér ilyen borsos összeget A hobbit és A Gyűrű Ura kétkötetes verziójáért. Mint mondta, csak megnézte, hány dollárt kell beírnia ahhoz, hogy az AbeBooks legdrágább Tolkien-műveit soroló találati oldalának elejére kerüljön. Szerinte van esély arra, hogy egy jómódú gyűjtő egyszer meglepje magát az Egy Könyv egyetlen létező példányával, úgyhogy bizakodik.
Más kérdés, hogy nem mindenki lelkesedik a könyvmásolásaiért. Hári István régebben felvette a kapcsolatot egy művészkönyveket készítő csoporttal, ám elutasították jelentkezését, mert – mint mondja – csak a mechanikus másolást látták abban, amit csinál. „A kézírás kihalófélben lévő tevékenység” – mondja Hári István, aki a digitális szövegszerkesztés világában lassú performanszként, időlassító kísérletként tekint a tevékenységére. Szerinte mindez igenis lehet művészi. „Ne mondja senki, hogy mindegy neki, Jordán Tamástól hallja József Attila Nincsen apám című versét, vagy egy szövegolvasó automatától” – próbál rávezetni a lényegre Hári, aki saját magára is előadóként tekint. Mint mondta, talán ő is hozzátesz valamit ahhoz az anyaghoz, amelyet éveken keresztül másol.
A jövőben szeretne pénzhez jutni a könyveiből, ám mivel azok szerzői jogi státusza kérdéses, nem egyszerű az értékesítésük. Az elmúlt három évben azonban nem dolgozott semmin, de vannak elképzelései, hogy mivel folytassa. Felmerült például, hogy elkészítse George R. R. Martin Trónok harca regényciklusát. „Egy vaskos, sárkánybőrbe kötött láncos könyv nagyon jól illeszkedne ebbe a hangulatba” – mondta, hozzátéve, hogy egy másik, régebb óta dédelgetett terve egy japán szamurájregény, a Muszasi leírása Josikava Eidzsitől.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
