Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A teljes kiőrlésű gabonákból, kenyerekből és zabból nem eszünk eleget annak a részben tévedésen alapuló állításnak köszönhetően, hogy az egészség érdekében lehetőleg minél kevesebb szénhidrátot kell fogyasztanunk. Pedig a rostban gazdag gabonák és hüvelyesek számos betegség kialakulásának jelentősen csökkentik az esélyét, és még fogyasztanak is.
Egy a WHO megbízásából készített, mérföldkőnek számító elemzés szerint, ha elegendő mennyiséget fogyasztunk az élelmi rostokban - más néven a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátokban - gazdag teljes kiőrlésű kenyerekből, tésztákból, müzlikből, olajos magvakból és hüvelyesekből, jelentősen csökkenthetjük a szív- és érrendszeri problémák, a rák és a diabétesz kialakulásának kockázatát.
Az új-zélandi Otagói Egyetem professzora, a kutatást vezető Jim Mann szerint ezek az említett élelmiszerek mind magas szénhidráttartalmúak, éppen ezért a jelenünkben annak ellenére sem elég népszerűek, hogy ezek a "jó" szénhidrátok közé tartoznak (ellentétben például a cukorral). Mivel mostanában divatos az alacsony szénhidráttartalmú étrendet követni, sok diétázó, fogyni kívánó vagy csak egészségesen élni akaró ember elesik a fentebb említett ételek jótékony hatásaitól.
A WHO megbízásából a kutatók metaanalízist csináltak, azaz eddig a témában megjelent, 185 olyan kutatás eredményét elemezték ki, amelyek összességében 135 millió tesztalany viszgálatán alapultak. "Nagyon erős bizonyítékunk van rá, hogy a magas rosttartalmú diétának jelentős védő hatása van (a szervezetre)" - nyilatkozta Mann a Guardiannek. A kutatás alapján elmondható, hogy egy embernek naponta legalább 25-29 grammnyi rostot kéne elfogyasztania, de az a legjobb, ha 30 gramm fölött van a szervezetbe vitt rostanyag. Ehhez képest a világon a legtöbb ember kevesebb mint 20 gramm rostot fogyaszt naponta.
Hogy értsük: egy kis alma körülbelül 2 gramm, egy szelet teljes kiőrlésű kenyér szintén 2 gramm, egy közepes méretű, héjában megsütött krumpli 4 gramm, 75 grammnyi, teljes kiőrlésű spagetti 8 gramm élelmi rostot tartalmaz a Guardian összegzése szerint.
Merjünk kenyeret enni!
Az analízis szerint azok az emberek, akik a legtöbb élelmi rostot fogyasztották naponta, 15-30 százalékkal kevesebb eséllyel haltak meg idő előtt a fentebb említett betegségektől, mint azok, akik nem ettek eleget ezekből az összetett szénhidrátokból. A szívinfarktus, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség, a végbélrák kialakulásának esélyét 16-24 százalékkal csökkenti az élelmi rostok rendszeres és megfelelő mennyiségű fogyasztása, és egyes kutatások szerint még a mellrák kockázatát is redukálja.
Ezenkívül a minimálisan feldolgozott, teljes kirőlésű ételek csökkentik a koleszterinszintet és még a fogyásban is segítenek. A webbetegen az alábbit írják szintén korábbi kutatásokra alapozva az élelmi rostokról: "az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat (például glükóz) megkötnek, ezáltal azok csak fokozatosan, lassabban szívódnak fel. Ez a massza keveredik az emészthetetlen táplálékkal, majd a vékonybélen keresztülhalad. A megkötött anyagok között ott szerepel a koleszterin és az epesav is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza, aminek következtében alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje."
Jim Mann szerint azok, akik alacsony széndhidráttartalmú diétát követnek, ugyan mellőzik a káros cukrokat, és rengeteg zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, de "gyakorlatilag lehetetlen" csak zöldségek és gyümölcsök által elegendő élelmi rostot a szervezetünkbe vinni, muszáj tehát zabkását, tésztát és kenyeret is ennünk, persze szigorúan teljes kiőrlésűt.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
