Hogy miért eszünk karácsonykor töltött káposztát, annak a hallal ellentétben, nem sok magyarázatára bukkantunk. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az év végi disznóvágások nyomán vívta ki helyét az ünnepi asztalon, hiszen volt bőven friss hús, kolbász, ami a káposztába kerülhetett. Némely egészségtudatosok szerint a savanyú káposzta magas C-vitamin tartalma is közrejátszhatott a dologban. Persze, hogy a téli vitaminbombából mennyi marad a komótos főzés után, azt ne firtassuk...
Aligha tudatosan vitaminforrásként tekintettek eleink a káposztára, és mintha a disznó is hiányozna: "A sós káposztát szépen aprítsd meg, azonban a nyers tehénhúst szalonnával öszve kell vágni jól a vágó késsel, szép aprón, abba bors, gyömbér, só; e meglévén darabokat takargasd egész káposzta levélben, elsőben az ormóját lemetélvén, azaz torsátskáját, rakd fazékba az aprított káposztával, főzd meg jól; és mikor megfőtt, egy kevés bort botsáss belé, jobb ízű lesz. Add fel a tálba; ha megborsolod, annál jobb lesz" - íme autentikus recept az 1698-ban jegyzett Szakáts Mesterségnek Könyvetskéjéből. Mondhatni, íme az ős-töltött káposzta, paprika avagy török bors nélkül.
Hogy mi történt valójában? A „káposztás hús – a magyarok címere” akkoriban válhatott a konyhánk egyik legegyedibb történelmi fogásává, amikor a török szárma, azaz töltike a savanyított káposztával frigyre lépett a régi erdélyi kemencékben. A kézfogó eredménye a világ egyik legfinomabb étele lett, ami aztán télvíz idején nem maradhatott el a karácsonyi asztalokról sem. Kövi Pál Erdélyi lakoma című, gasztro-klasszikus művében többféle töltött káposzta pontos leírását is fellelhetjük. Úgyis, mint bizonyos Ladó (másként Egervári Deér Ladiszla, a Porubszky kúria gazdaasszonya) lucskos töltött káposztájáét, amely már nem nélkülőzi a paprikát, adatik bele a darált sertéshúsos tölteléken túl sertéscsülök, fűszerszámai a kapor, csombor, ízesítője még a tárkonyecet. Igazi különlegesség a hargitai töltött káposzta, amelybe darált sertéshúsos,kolbászos kelkáposztabatyuk is kerülnek köményes fűszerezéssel a savanyú káposzta közé, a tetejébe pedig kicsontozott sertéskaraj szeleteket ültetnek. Megint másféle a töltött káposzta, ha a töltelékben a darált hús kukoricakásával közösködik, a káposzta között füstölt hús darabkák és gombák bújnak meg. Akad olyan változat is, ahol a rizses töltelék javát darált vagy apróra vágott libamell, szalonna és marhafelsál alkotja. A sokak által ismert nagy klasszikus persze a kolozsvári töltött káposzta, amit erősen javallott cserépedényben vagy vastagfalú vasedélyben készíteni sok füstölt kolbásszal, vékonyra szelt füstölt szalonnával, bőségesen tejföllel locsolva. A sertéshúsos töltelékbe való rizst pedig előzőleg húslevesben főzik meg(!). S mindezeken túl még számos változat fellelhető, hiszen:"Erdélyben a töltött káposztának szinte minden családnál megvan a maga készítési szabálya. Talán csak az a közös valamennyinél, hogy savanyított káposztából készül, marha-disznóhúsból, olykor füstölt disznóhúsból. De aztán ezen túlmenően a készítésnek, ízesítésnek, hozzáadásoknak megszámlálhatatlan fortélya van."
Aki mostanság töltött káposzta recept után kutakodik, az választhat ugyancsak szinte megszámlálhatatlanból. Ha korunk főzőasszonya-embere beüti a keresőbe a jeles étek nevét, akkor mindjárt 843 ezer találatot kaphat! Úgy hogy mi most renitens módon inkább egy karácsonyi last minute nem-töltött káposzta receptjére hívnánk fel a figyelmet:itt S egy igencsak könnyű töltött káposztáéra: e helyt .