Például imposztor-szindrómás.
Van egy különleges fajta önbizalomhiány, amivel kifejezetten sikeres emberek is küzdenek. Azt hiszik magukról, hogy valójában tehetségtelenek és nem elég jók a munkájukban, csak még nem buktak le. Mert olyan jól tettetik, mert szerencséjük volt, mert… a sor folytatható. Az imposztor-szindrómás ember élete folyamatos aggódás, mert
nem tudja elhinni magáról, hogy az eredményeit a valós erőfeszítéseinek köszönheti.
Egy imposztor-szindrómás ember még akkor is így érez, ha a félelmeit semmilyen külső bizonyíték nem támasztja alá.
Nos, most Michelle Obama egy londoni beszélgetésen bevallotta, hogy még mindig működik benne az imposztor-szindróma, ami soha nem múlik el teljesen.
Az egykori amerikai First Lady a Royal Festival Hallban beszélt, amin a frissen megjelent önéletrajzi könyvét promotálta. A rendezvényre egyébként több mint negyvenezer ember próbált jegyet váltani.
Mikor arról kérdezték, milyen érzés volt “a remény szimbólumának” lenni, Michelle Obama elmondta, hogy soha nem múlik el az az érzése, hogy nem lenne szabad őt túl komolyan venni.
“Mit tudok? Elmondom, mert mindannyiunknak vannak kétségei a képességeinkről, az erőnkről és hogy pontosan mi is ez az erő. Ha reményt adok az embereknek, akkor az felelősséget is jelent, szóval biztosnak kell lennem abban, hogy megbízható vagyok. Nincs más választásunk, mint hogy mi, idősebbek okot adjunk a fiatalabbaknak a reményre. ”
A beszélgetés során Michelle Obama mesélt akkor is, mi történt, mikor meglátogatták a királynőt. Miközben ő nagyon aggódott a protokoll miatt, és attól félt, nem fog tudni helyesen viselkedni, a királynő egyszerűen behívta, mondta, hogy üljön, ahova szeretne, és mikor a protokoll került szóba, az idős uralkodó azt
egyszerűen “marhaságnak” nevezte.
És hogy mit üzen a fiatal nőknek?
Michelle Obama beszélt arról is, hogyan figurázták ki a fekete nőket: a csípőjük mértét, a stílusukat.
“Azt tanácsolom a fiatal nőknek, hogy ideje száműzni ezeket a démonokat a fejükből. A kérdés, hogy elég jók vagyunk-e, folymatosan kísért minket, mert kívülről folyton olyan üzenetek jönnek, hogy talán mégsem, ne törekedj túl magasra, ne beszélj túl hangosan.”
“Íme, a titok. Ültem minden olyan asztalnál, ahol hatalom összpontosult. Dolgoztam non-profit szervekkel, voltam alapítványoknál és vállalatoknál, szolgáltam vezetőtestületeket, jártam csúcstalálkozókon, ültem az ENSZ-ben.
Nem olyan okosak.”
Az Így lettem (Becoming) című személyes és átütő erejű önéletrajzból a november 13-i megjelenés óta több mint kétmillió példányt adtak el Amerikában és Kanadában, ezzel már most 2018 legnagyobb példányszámban eladott kötete.
Magyarul december 7-én jelenik meg.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: