Amerikai tudósok szerint a mikroszemcsés légszennyezettség kapcsolatba hozható a cukorbetegség kialakulásával, már a határérték alatti szálló por is növeli a diabétesz kockázatát – számolt be róla a CNN.com. A Lancet Planetary Health folyóiratban publikált tanulmány szerint 2016-ban világszerte 3,2 millió páciensnél alakult ki cukorbetegség a mikroszemcsés légszennyezettséghez köthetően. Ez az adott évben az összes új diabéteszes eset 14 százalékát jelentette. Az Egyesült Államokban évente 150 ezer új diabéteszes megbetegedés köthető a szálló porhoz, vagyis a mikroszemcsékkel szennyezett levegőhöz.

"Tagadhatatlan kapcsolat áll fenn a diabétesz és a jelenlegi biztonságos szabványoknál jóval alacsonyabb mikroszemcsés levegőszennyezettség között. Számos iparági lobbicsoport azt állítja, hogy a jelenlegi szintek túlságosan szigorúak és enyhíteni kell rajtuk. A bizonyítékok viszont azt mutatják, hogy a jelenlegi szintek még mindig nem eléggé biztonságosak, szigorítani kell őket" – hangsúlyozta Ziyad Al-Aly, a Washington Egyetem orvosprofesszora, a tanulmány vezető szerzője.

A levegő részecskeszennyezettsége mikroszkopikus por-, füst- és koromrészecskékből áll, amelyek folyadékcseppekkel keverednek. A legkisebb részecskék határértéke az amerikai szabályozás szerint 2,5 mikrométer. Viszonyításként: az emberi hajszál vastagsága ennek több mint 30-szorosa. A 10 mikrométernél kisebb szemcsék nemcsak a tüdőbe tudnak bejutni, hanem a véráramba is, amellyel a test számos szervébe is behatolnak, ezzel elkezdődik a krónikus gyulladási folyamat, amely végül a betegséghez vezet.

A CNN által megszólaltatott szakértő, Philip Landrigan – aki nem vett részt a kutatásban – rámutatott, hogy 10-15 éve az orvosok még úgy gondolták, a légszennyezettség tüdőgyulladást, asztmát, hörghurutot okoz, mást nem. Ma már azonban világos, hogy a levegő szennyezettsége a szívbetegségek, agyvérzés és krónikus tüdőbetegség, a tüdőrák, valamint a krónikus vesebetegség kialakulásában is fontos szerepet játszik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2014-ben 422 millió felnőtt volt cukorbeteg világszerte, míg 1980-ban még csak 108 millió esetet számláltak. Az alacsony vagy közepes bevételű országok kevésbé képesek a betegség kezelésére, holott éppen ezekben az országokban nő a leginkább a diabéteszes esetek száma.

Miközben a cukorbetegség kialakulásának oka elsősorban az elhízás, a testmozgás hiánya és a genetikai kockázat, már számos tanulmány hozta kapcsolatba a légszennyezettséget a betegséggel. A tudósok szerint a légszennyezés gyulladást vált ki és csökkenti a hasnyálmirigy inzulintermelő képességét. A Washingtoni Egyetem kutatói 1,7 millió amerikai veterán adatait gyűjtötték és értékelték, akik a vizsgálat előtt nem voltak cukorbetegek, és átlagosan 8,5 éven át kísérték őket figyelemmel.

Kiszűrték a diabétesz orvosilag ismer okait, lefuttatták a statisztikai modelleket, majd a veteránok cukorbetegségének gyakoriságát összehasonlították a levegőszennyezettségi szintekkel, amelyek adatait az amerikai környezetvédelmi hivataltól (EPA) és a NASA-tól kapták. Azok közül a veteránok közül, akinek környezetében légköbméterenként 5-10 mikrogramm mikroszemcse volt, tehát sokkal kevesebb, mint az EPA által megengedett 12 mikrogramm, 21 százaléknál alakult ki cukorbetegség. Akik 11,9-13,6 mikrogramm szennyezettségnek voltak kitéve, 24 százalékban betegedtek meg.

A tudósok hangsúlyozták, hogy miközben a 3 százalékos különbség csekélynek tűnik, ez százezer főre nézve évente 5-6 ezerrel több diabéteszes megbetegedést jelent.